Miközben régóta gazdasági válságra számított a közgazdász szakma, nem közgazdasági oldalról érkezett a probléma: a pandémia teljesen más problémákat hozott, ráadásul klasszikus közgazdasági intézkedésekkel nem is lehet ellene védekezni
– mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. A szakember szerint az sem eldöntött, hogy a válság kezelése terén mi az egyértelmű irány – egyes területeken komoly költések figyelhetőek meg, máshol ugyanakkor komoly megtakarítás indult.
A Századvég lakossági felmérése szerint a 2020. januári 29,8 százalékról idén áprilisra 70 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az ország gazdasági helyzete romlott az elmúlt évre visszatekintve. Ugyanakkor előre tekintve idén áprilisban már csak 30,7 százalék vár további romlást:
egy évvel ezelőtt, az első zárások idején még 64,9 százalék volt pesszimista.
A háztartások 14,7 százaléka takarít meg többet, mint egy éve, 58,7 százalékuk ugyanakkor kevesebbet tud félretenni, mint egy évvel ezelőtt. A jövőre nézve az érintettek 19 százaléka véli úgy, hogy többet tud majd félretenni a következő időszakban, figyelmeztető ugyanakkor, hogy történelmi mélypontra, 4,9 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy sokat tudnak megtakarítani. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi vagyonról szóló kimutatásai azt jelzik, hogy a
Ugyanakkor az, hogy a számlákon és készpénzben tartott vagyon nőtt, azt mutatja, hogy itt nem megtakarítási célú tartalékolásról van szó.
A hazai önkéntes pénztárak 2 milliós tagsága a koronavírus-járvány alatt kereste a stabilitást és az állandóságot – mondta el Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Öposz) elnöke, az OTP Nyugdíjpénztár vezetője.
A nyugdíjpénztári vagyon 7,31 százalékkal 1571 milliárd forintra nőtt, a tagdíjbefizetések összege 5,16 százalékkal 144,8 milliárd forintra nőtt. A befizetések döntő része egyéni befizetés – tavaly 76,8 milliárd forintot fizetettek be a tagok, ami 4,6 százalékos növekedést jelent, ám a munkáltatói befizetések is végre, 1,5 százalékkal, 33,1 milliárd forintra emelkedtek.
Az Öposz tag nyugdíjpénztári hozamok azt mutatják, hogy a szektornak sikerült ellensúlyoznia a II. negyedév -6,56 százalékos negatív hozamát. A következő negyedévek 5,33 és 5,68 százalékos hozama általában meghaladta a benchmarkot. S azt is pozitívnak tartotta az Öposz elnök, hogy a tagság a vészterhes időkben is bízott a pénztárakban, s igen visszafogott volt a visszafizetések aránya.
Az idei első negyedévben 0,58 százalékkal, 1,065 millióra csökkent ugyan a taglétszám, de Nagy Csaba jelezte, hogy az év elején kilépők pótlására jellemzően az év folyamán kerül sor. Saját pénztárának adatával példálózva arról beszélt, hogy nagyjából 20 ezer tagot – 12 ezer kilépő és 8 ezer tagdíjfizetés miatt törölt – ügyfelet kell pótolniuk az év során.
Az első negyedévben a korrigált tagdíjbevétel a tavalyi 23,44 milliárd forintról ugyanakkor 24,73 milliárd forintra nőtt – ilyen mértékű befizetéseket eddig csak az adóoptimalizáló utolsó negyedévek tudtak eddig felmutatni.
Az egészségpénztárak teljesítményéről szólva Nagy Csaba emlékeztetett, hogy a pénztárakra komoly szerep járult az elmúlt év során. A taglétszám 2,45 százalékkal, 920 ezer főre emelkedett, a tagdíjbevétel 4,74 százalékkal 44,44 milliárd forintra nőtt. A munkáltatói befizetések itt ugyanakkor már visszaestek, amit ugyanakkor ellensúlyozott az egyéni befizetések 6,83 százalékos növekedése. Az egészségpénztári befizetéseknek így már több, mint 80 százalékát biztosította a 37,23 milliárd forintos tagi befizetés.
A szolgáltatások igénybevétele is megugrott:
14 százalékkal több, 9,55 millió kifizetés történt az egészségpénztári számlákról 2020-ban. Az első negyedévben tovább tartott az erősödés.
A taglétszám 930,48 ezer főre emelkedett, az egyéni befizetések 15,82 százalékkal ugrottak meg éves összevetésben. A tagdíjbevétel így 9,6 milliárd forint volt, ami a nyugdíjpénztárhoz hasonlóan rekordszintű. Nagy Csaba emlékeztetett, hogy a háztartások egészségügyi kiadása a KSH szerint az elmúlt évek alatt másfélszeresére emelkedett, épp ezért a járványt követően is komoly remény van arra, hogy az emberek mind nagyobb része ébred rá arra, hogy a pénztári finanszírozás – már csak az adóvisszaírás miatt is – a legkedvezőbb forma az egészségügyi költések finanszírozására.
