A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi kamatemelése rövid távon is hatással lehet a már meglévő és új hitelekre.
A CIB Bank jelezte a Világgazdaságnak:
lehetséges, hogy az alapkamat mellett meglévő egyéb emelkedő kamatok miatt elindulhat egy általános kamatemelési ciklus a hitelpiacon is.
Folyamatosan figyelik a hitelek költségeinek alakulását, a piaci versenyt és a stratégiai célokat. A hitelkamatok fixálását már évek óta sürgeti a jegybank, az összehasonlításoknál kiemelt szempont a kamatperiódus hossza. Az újonnan felvett lakossági kölcsönöknél már alig találunk egy évnél rövidebb kamatperiódusú, vagyis változó kamatozású terméket, a vállalati szegmensben a hosszabb lejáratú szerződéseknél jellemző a kamatok rögzítése.
Az MKB Bank lapunknak rávilágított: a vállalati hitelezésben az elmúlt időszakban a fix kamatozású konstrukciók voltak meghatározók.
A Növekedési hitelprogram (NHP) hajrá! kivezetésével egy meghatározó termék kerül ki a körből,
de a többi támogatott konstrukció várhatóan képes lesz részben kitölteni az űrt. A változó kamatozású, jellemzően a budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazított ügyleteknél már rövid távon is érezhető lesz a kamatemelés. Ennek negatív hatásait a következő egy évben a nehéz helyzetben lévő vállalkozások a hiteltörlesztési moratóriummal tompíthatják. Ám az MKB szerint ez tüneti kezelés, a moratórium megszűnésével meg kell fizetni a felhalmozott adósságot.
A jegybanki kamatemelésnek nincs közvetlen és azonnali hatása a fix kamatozású, már meglévő jelzáloghitelekre, a bankok csak a kamatperiódus fordulóján módosíthatnak a fair banki szabályoknak és az MNB kamatváltoztatási mutatójának megfelelően
– magyarázták az OTP Banknál. A változó kamatozású jelzáloghitel-ügyletek referenciakamata a Bubor, és nem a A hozamok év eleje óta megfigyelhető emelkedő tendenciája már most hatással van az új kihelyezésű jelzáloghitelekre, és az MNB kamatdöntése további növekedést eredményezhet, ami a bankokat újabb árazási lépésekre kényszeríti.
Az OTP-nél felvett személyi kölcsönök a futamidő végéig fix kamatot kínálnak, így a jegybanki alapkamat változásától függetlenül a teljes futamidő alatt változatlan marad a törlesztő. Az UniCredit Banknál szintén végig fix személyi kölcsönök vannak, így ezek törlesztőrészlete sem változik. Az új személyi kölcsönöknél és a jelzáloghiteleknél a forrásköltség csak az egyik tényező az árazásnál. A hitelintézetnél kiemelték: a vállalati hitelkeresletet várhatóan nem befolyásolja érdemben a kamatemelés, a cégek jövedelmezőségét csak elenyésző mértékben érinti.
A vállalati üzletágban a lekötött betét mint befektetési forma lényegében nem létezett az elmúlt években, várakozásaink szerint rövid távon ez nem fog számottevően megváltozni
– közölték az MKB-nál.
Ha középtávon megvalósul egy kamatemelési ciklus, és 1 százalékkal nő az alapkamat, az elindíthat egy olyan folyamatot, amely a kockázatosabb befektetések felől újra a betéti termékek felé tereli a piacot. A CIB szakértői felhívták a figyelmet: a lekötött betéteken elérhető kamatok az alapkamat emelkedésével sem lesznek versenyképesek az állampapírokkal és egyéb befektetési termékekkel elérhető hozamokkal, ezért a szigorítás várhatóan nem növeli a lekötött betétek arányát.
Az UniCreditnél úgy vélik: a jegybanki kamatemelésnek a betéti kamatokra gyakorolt hatása elhanyagolható ahhoz képest, hogy mekkora hozamkülönbség van a betéti kamatok és a lakossági állampapírok között, így nem számítanak a lakossági betétek felfutására. Hasonló várakozását az OTP a várhatóan növekvő fogyasztásra is építi.
