A sportszergyártók a foci-Eb nyertesei

Nem kaptak szárnyra a labdarúgó-Európa-bajnokság tőzsdén is jegyzett főszponzorainak részvényei a kontinensviadal ideje alatt. A koronavírus-járvány miatt egy év késéssel, június 11-július 11. között megrendezett tornát ezúttal is nagy érdeklődés követte, a rivaldafényből azonban a hirdetők többsége nem tudott profitálni, pedig maguk a játékosok is gondoskodtak arról, hogy egyes érintett cégek fókuszba kerüljenek.

Cristiano Ronaldo a Magyarország elleni mérkőzés előtti sajtótájékoztatón vett le két kólásüveget az asztalról, a Coca-Cola papírjainak aznapi esését ugyanakkor mégsem a portugál csapatkapitány egészségtudatos akciója, hanem az osztalékszelvény leesése okozta. Az „ital-gate” – amelybe Paul Pogba révén a Heineken is belekeveredett –, a torna végéig visszatérő eleme maradt a sajtótájékoztatóknak. A végső szó a friss tornagyőztes Leonardo Bonuccié lett, aki a vasárnap este Angliával szemben büntetőkkel kivívott győzelmét követően mindkét nedűt boldogan fogyasztotta.

A kóla- és sörpakolgatás ezzel együtt nem kavart nagy hullámokat a tőzsdeparketten, a Coca-Cola papírjai mintegy 2,5 százalékkal estek, a holland sörgyártó részvényei pedig egy százalékkal erősödtek a focibajnokság során, ahogyan az amerikai logisztikai óriás FedEx és az ételszállítási platformot üzemeltető holland Just Eat kurzusa is viszonylag stabil maradt az Eb alatt.

A koronavírus gyorsan terjedő delta variánsa az egyre magasabb európai átoltottság mellett is okozott fejtörést az UEFA-nak és a turizmusból élő cégeknek is. Több rendező országban is szigorítani kellett a járványügyi intézkedéseket, jellemző, hogy a két elődöntőnek és a döntőnek is helyt adó Londonban csak az Egyesült Királyságban élő szurkolók töltötték meg a lelátókat a továbbra is érvényben lévő, szigorú beutazási szabályok miatt. A továbbra is bizonytalan járványügyi helyzetben nem is annyira meglepő, hogy a kiemelt szponzorok közé tartozó, szállásfoglalási szolgáltatást kínáló Booking papírjai közel hat százalékkal ereszkedtek. Nem muzsikált jól az Eb alatt a Volkswagen sem,  a 7,7 százalékos rükverc azonban inkább technikai jellegű, a német autókonszern ugyanis éppen június elején fordult le a lokális csúcsról egy jelentős emelkedést követően. A döntőt hazai pályán elbukó angolok bánatával csak a Hisense részvényeseké vetekedhet, akik mintegy 13 százalékos árfolyamveszteséget érhettek el a kínai elektronikai konglomerátum papírjaival.

Számottevő mértékben egyedül a Gazprom részvényei erősödtek igaz, az utóbbi 30 napban mutatott, közel hét százalékos emelkedéssel hasonló mértékben drágultak a fosszilis energiahordozók is.

A szponzorokkal szemben kifejezetten jól teljesítettek a sportszergyártók, akik Olaszország mellett a bajnokság másik nagy nyerteseinek bizonyultak. A többi között a bajnokcsapat mezét is szállító Puma vállalati értéke 12 százalékkal nőtt részben az olaszok menetelésének is köszönhetően, a viadal hivatalos labdáját, az Uniforiát gyártó Adidas befektetői pedig kilenc százalékos hozamnak örülhettek csapataik góljai mellett. Az abszolút győztes a legtöbb, szám szerint kilenc válogatottat öltöztető Nike lett, amely közel negyedével ér most többet, mint a foci-Eb kezdetekor. Az amerikai sportszergyártónak vélhetően nem jött rosszul a tornát övező fokozott szurkolói érdeklődés, a jelentős árfolyamugrás azonban elsősorban a remek negyedéves eredménynek köszönhető, amit a jelentés június végi közzétételét követően áraztak be a befektetők.