BUX 54,637.92
-0.23%
BUMIX 4,366.68
-0.47%
CETOP20 2,451.12
-0.60%
OTP 19,045
+0.24%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-1.14%
+0.27%
+0.44%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,595
0.00%
RABA 1,465
+0.34%
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
OPUS 243.5
-1.22%
+1.49%
-1.35%
-2.38%
-0.47%
OTT1 149.2
0.00%
+0.80%
MOL 2,720
-0.66%
-3.98%
ALTEO 1,545
+0.65%
0.00%
-1.63%
EHEP 1,805
+0.28%
0.00%
-1.62%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.43%
+0.48%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+0.81%
-1.72%
+3.78%
0.00%
+0.29%
-0.10%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Gigakibocsátásra készül a Syngenta

Az év legnagyobb tőzsdei kibocsátására készül a Syngenta, a svájci agrokémiai óriás a STAR Marketen írja tovább kínai sikertörténetét.

A világ legnagyobb növényvédőszer-gyártója és harmadik legnagyobb vetőmagtermelője 2,79 milliárd részvényét kínálja megvételre a befektetőknek és nem is akárhol: a sanghaji „ellen-Nasdaqon”, azaz a két éve alapított STAR Market börzén. A társaság az elsődleges kibocsátásból (IPO) 10 milliárd dolláros bevételre számít. A helyszín egyébként adja magát, hiszen a svájci agrárvegyipar zászlóshajójának kormányrúdjánál 2017 óta kínai kezek szorgoskodnak, a Syngentát akkor vette meg szövevényes úton az állami ChemChina, lezárva az amerikai Monsantóval vívott licitháborút. Utóbbi rögtön ezután a német Bayer tulajdonában került 63 milliárd dollárért.  A ChemChina az akkori piaci árra 7 milliárd dollárt tett rá, csakhogy megszerezhesse a Kínában zajló mezőgazdasági reform, a modernizáció műszaki-technológiai támogatásához kiemelten fontos csúcstechnológiát birtokló svájci céget. A ChemChina akkortájt komoly bevásárló körúton járt Európában, egymilliárd dollárt fizetett a német KraussMaffei gépgyártóért, továbbá 12 százalékos részesedést szerzett a svájci Mercuria energiakereskedő társaságban. Legnagyobb húzása azonban az olasz Pirelli gumiabroncs gyártó megvásárlása volt 7,1 milliárd euróért. A Syngentáéhoz fogható külföldi felvásárlás sem előtte, sem utána nem volt kínai részről, ami érthető is, hiszen a Nyugat akkor eszmélt rá, hogy a csúcstechnológia átadásával saját konkurenciájukat hozzák lépéselőnybe. Olyannyira, hogy a kínai farmerek például már a Syngenta műholdas szolgáltatásának köszönhetően a mobijukról követhetik figyelemmel, hogyan szökken szárba a földjükbe elvetett gabonamag.

 

Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP

A Syngenta sikertörténetet írt eddig Kínában, a cég tudományos módszereinek és növényvédőszereinek alkalmazásával látványosan nőttek a terméshozamok az élelmiszerellátásának biztonságát kiemelt feladatnak tekintő országban. Az IPO-val a sztori tőzsdén folytatódik, a befolyó pénz harmadát adósságaik csökkentésére fordítják, a többit pedig újabb fejlesztésekre és akvizíciókra szánják, például az olasz növényi tápanyag gyártó Valagro és a kínai Yangnong Agrochemical már bejelentett megvásárlására. Érdekesség, hogy időközben az anyacég maga is beolvasztás „áldozata” lett. A ChemChina ugyanis május óta a szintén állami Sinochem kebelén belül folytatja tevékenységét, 245 milliárd dollárra növelve utóbbi piaci értékét.

Ezen belül a Syngenta piaci értékét 60 milliárd dollárra becsülik, ez már magába foglalja az időközben a hozzá csapott izraeli Adama agrokémiai céget és a Sinochem gyomirtó és vetőmag üzletágát is. Az IPO-ra a negyedik negyedévben kerülhet sor, majd rá egy évre a másodlagos jegyzés lehetőségét is megteremtik, a részvények zürichi, londoni vagy New York-i tőzsdére való bevezetésével – írja a Reuters. A kínaiak az IPO szervezésével járó hasznot is otthon tartják, bevezetésben a China International Capital Corp, a Citic Securities, valamint a Bank of China befektetési ága, a BOCI működik közre.

A bázeli székhelyű Syngenta világszerte 49 ezer embernek ad munkát, forgalma tavaly 23,1 milliárd dollár volt a sanghaji tőzsdehatósághoz benyújtott prospektus szerint. Legnagyobb piaca az Egyesült Államok és Brazília, de rohamtempóban bővül kínai jelenlétük is. Az idei első negyedévben 7,1 milliárd dollár volt a Syngenta bevétele, húsz százalékkal több mint egy évvel ezelőtt. Üzemi szinten nyereségük 19 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra hízott, az adózott eredménynél 72 százalékos volt a többlet.

Kapcsolódó cikkek