A késleltetett fizetési szolgáltatások egyik úttörője, az Afterpay marketing költségei több mint megduplázódtak, ugyanis a BNPL (Buy now pay later) területen terjeszkedő cég új piacokra lépett. A társaság így is igyekszik kihasználni a koronavírus-járvány következtében megváltozott fogyasztói szokásokat.
A Square közben szemet vetett az Afterpay-re, végül Jack Dorsey cége 29 milliárd dollárért fogja megvásárolni a társaságot, hogy integrálja saját portfoliojába.
Az elmúlt évben az Afterpay sokat fektetett az amerikai terjeszkedésbe. A tengerentúli piac jórészt még kihasználatlan, bár egy másik BNPL nagyágyú, a Klarna is babérokra tör az Egyesült Államokban, ugyanis az elmúlt bő évben megduplázta ügyfeleinek számát, így már több mint 20 millióan használják az egyik legértékesebb startup szolgáltatását a tengerentúlon.
A terjeszkedés a cég számain is látszik, az Afterpay árbevétele megkétszereződött, és 21,1 milliárd ausztrál dollárt ért el az idei első félévben, ugyanakkor a behajthatatlan követelések állománya is jelentős növekedésnek indult, jelezve az egész késleltetett fizetési konstrukció fő kockázatát.
A tranzakciós veszteség megháromszorozódott, elérte a 132,6 millió ausztrál dolláros volument, míg az elkönyvelt mínusz 159 millió ausztrál dollárnál is több lett.
A Citi elemzői szerint a számok akár leminősítéshez is vezethetnek, és a befektetők sem fogadták kedvezően a gyorsjelentést, a szerda déli órákban 1,2 százalékos veszteségben is forogtak a fizetési szolgáltató papírjai a tőzsdén.
Nick Molnar, az Afterpay társalapítója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy még az éleződő verseny ellenére sem tervezik csökkenteni a 3,9 százalékos kereskedői árréseket. A verseny tehát egyre élesebb a BNPL piacon, a szektor életképes, ezt a Square felvásárlás is bizonyítja, a beolvadás egyébként szerinte az iparág tisztulását is magával hozza.
A Square elemzők szerint profitálhat a BNPL népszerűségéből, az Afterpay 16 millió ügyfele önmagában jelentős bázist képez, a felvásárlással már egy akkora tranzakciós óriás jön létre, amelyik fel tudja venni a versenyt a pénzügyi szektor leggyorsabban növekvő cégeivel, és technológiai társaságaival. A Magyarországon egyelőre nem elérhető BNPL-modell lényege, hogy személyi kölcsön felvétele helyett, a fogyasztó egy kamatmentes, számára ingyenes szolgáltatás segítségével fizeti ki a termék árát legtöbbször havi részletekben. A konstrukció díját a kereskedő fizeti ki a pénzügyi társaságnak, a jellemzően internetes áruházak a késleltetett fizetéstől nagyobb forgalomra, megnövekvő kosárértékekre számíthatnak.
