Hogyan értékeli, a gazdagok befektetései teljesítettek jól a járvány alatt, vagy az elmaradt fogyasztás hajtotta a belföldi privátbanki piacot az elmúlt bő évben? Sok befektető érte el a privátbanki méretet?

A vagyonkoncentráció irányába mozdultak el a trendek, ugyanis a privátbanki ügyfélkör már évek óta nem nő olyan mértékben, mint az egyes szereplők kezében lévő vagyon, tehát Magyarországon egy érett szakaszában lévő privátbanki piacról beszélhetünk. Örvendetes, hogy az ügyfelek a járvány alatt sem a privátbanki vagyonukból fedezték a cégeikben esetlegesen keletkező veszteséget. Szerintem a vagyonok növekedése részben a fogyasztás elhalasztásának, részben pedig a kedvező 2020-as hozamoknak köszönhető.

Ha az ügyfelek elhalasztják a fogyasztást, abból a növekedési ütem csökkenése következhet. Mit vár az elkövetkező évben, hogyan változhat az ügyfélkör?

A hozamokkal együtt a vagyonnövekedés piaci szinten 10 százalékot meghaladó mértékű volt az elmúlt évben. Azt gondolom, hogy a privátbanki szegmens növekedési üteme tartósan évi 6-8 százalék körül alakul ezután is, ami szerintem szép eredmény. Ez persze annak is köszönhető, hogy számos olyan számlatulajdonos van, aki prémiumbanki ügyfélből privátbanki ügyféllé válik vagyona gyarapodása révén. Márpedig a prémiumszegmens is gyorsan növekszik, már 6 ezermilliárd forint körül van, és folyamatosan bővül. A prémiumügyfelek egy főre vetített vagyona persze jóval kisebb, mint a privátbanki ügyfelek megtakarítása, de a szegmens növekedése sokkal gyorsabb, mint a privátbanki tortáé.

Parádi-Varga Tamás
Fotó: Kallus György/VG

Most átlagosan 150 millió forint egy privátbanki ügyfél befektetett vagyona. A szolgáltatás lényege, hogy teljes mértékben az ügyfél igényeire szabott portfóliót állítanak össze, de mi az az eszköz, ami véleménye szerint ebből nem hiányozhat? Az ügyfelek mire esküsznek, mit szeretnének a portfóliójukban látni?

A privátbanki szolgáltatás az ügyfelek egyedi elvárásainak kielégítésén alapul, és mivel minket nem korlátoz például egy anyavállalat a befektetési politika kialakításában vagy a termékkínálatban, ezt a legszabadabban tudjuk megtenni. Mi alapvetően a nemzetközi tőkepiaci befektetésekben hiszünk, itt viszont fontos eloszlatni egy gyakori tévhitet: nem igaz, hogy euró- vagy éppen dolláralapon nem lehet jó hozamokat elérni.

Tehetős szegmensről beszélünk, azt gondolom, a privátbanki ügyfeleknek maguknak is megvan az elképzelésük arról, hogy mit is szeretnének. Ehhez képest mennyire kínálnak alternatívákat?

A mi stratégiánk kezdetektől fogva egyértelmű és követhető. Globális portfóliókat építünk, így főként azok az ügyfelek választanak minket, akik euró-, dollár-, svájcifrank- vagy angolfont-alapú befektetéseket keresnek. Ügyfeleink nagy része dolgozott külföldön, nyelveket beszél, van európai, tengerentúli vagy éppen ázsiai tapasztalata, így könnyedén azonosul ezzel a stratégiával.

Alapvetően nem befektetési termékeket értékesítünk, hanem megoldást szeretnénk kínálni az ügyfélnek a hitvallása szerint.

Régiós összehasonlításban hol tart a magyar privátbanki piac?

Az egy ügyfélre jutó 150 millió forintos átlagos vagyon a közép-európai átlagot képviseli. Nyugatabbra egymillió euró szokott lenni a privátbanki nyitólimit, tehát ennek alatta vagyunk, de viszonylag gyorsan felzárkózunk.

A privátbanki ügyfél átlagéletkora ötven év felett van. Hogyan lehet vonzani a fiatalokat, akik nyitottabbak az új, divatos befektetési eszközökre, lehetőségekre? A kriptopiacra és a fintech cégekre gondolok.

A mi befektetési filozófiánk konzervatív: csak az azonnali piacokon kereskedünk, államkötvényekkel, vállalati kötvényekkel, részvényekkel, befektetési alapokkal. Viszont ez nem zárja ki az új eszközöket. Ha a bitcoin is elszámolható lesz a nemzetközi sztenderdekkel, illetve például egy nemzetközi kóddal rendelkező ETF is elkezdi követni, akkor a kriptodeviza nálunk is elérhető lesz. De a MiFID II. is arra kötelez minket, hogy csak transzparens termékekkel foglalkozzunk. A prémiumbanki szegmensünkkel egyébként nyitottunk a fiatalabbak felé is. Tény, hogy a fiatalok számára még a befektetési döntések meghozásánál is fontos szempont az ESG, azaz hogy egy társaság környezetvédelmi, társadalmi szempontból fenntarthatóan működik-e. Ha egy cég vagy eszköz zöld, akkor a legtöbb esetben még akár az alacsonyabb hozamot is elfogadják.

Nemrég startolt a portfóliókezelési szolgáltatásuk. Milyen a fogadtatása?

Július végén indultunk el, azokat az ügyfeleket célozzuk meg ezzel a szolgáltatással, akik nem akarnak folyamatosan, napi szinten jelen lenni a befektetési döntések meghozásánál. A portfóliókezelés során közösen meghatározzuk az alapvető elvárásokat, például a hozamra és a kockázatra vonatkozóan, és onnantól kezdve nem kell folyamatosan foglalkoznia az ügyfélnek a befektetésével. Persze, ha akarja, akkor ezt is megteheti.

Átlépte a BUX az ötvenezer pontot, a tőzsdék többsége a csúcsokon van. A nyersanyagárak estek az utóbbi időben. Hogy látja, mely eszközök tudnak hosszabb távon pozitívak maradni? Hol marad meg a vételi erő, ami hajtja az árfolyamokat?

A mi portfólióinkon belül idén nőtt a részvények súlya, ez most 22-23 százalékon van, a korábbi 15 százalékos részarány után. A jegybankok pénzpumpái likviditásbőséget teremtettek, és sikerült viszonylag jól átvészelni egy globális gazdasági mélyrepülést. A 2008-as pénzügyi válságból tanultak, így most a kontrollálhatatlan események elkerülése került a jegybankárok fókuszába. A végtelenségig persze nem lehet pénzt nyomtatni, de nagy különbség, hogy a lufi kipukkad, vagy valamilyen szelepen keresztül kontrolláltan leeresztik. Most a gazdaságok stabilizációja a legfontosabb cél, és nem az infláció megfékezése. Ez igen nagy váltás a jegybanki politikákban. Így a vételi erő nem fog egyik pillanatról a másikra eltűnni a piacokról.