A Shell a globális szén-dioxid kibocsátás 3 százalékáért felelős légi közlekedés számára finomít karbonszegény üzemanyagot, ennek a tömeges gyártását 2025-től tervezik, évi kétmillió tonnás kapacitással, ami a jelenlegi teljes globális kínálat tízszerese. A fenntartható repülő-üzemanyag gyűjtőnéven (SAF) futó hajtóanyagukat elhasznált sütőolajból, növényi és állati zsiradékból állítják elő, használatával 80 százalékkal lehet csökkenteni a klímakárosító gázok kibocsátását a kerozinhoz képest – állítja a Shell.
Jelenleg a SAF részaránya csupán 0,1 százalékos a repülésben, miközben az ágazat szén-dioxid kibocsátása a Jefferies adatai szerint a pandémiát megelőző csúcsévben meghaladta a 330 millió tonnát.
A zöld üzemanyagok részaránya 2030-ra elérheti a 10 százalékot, használatuk minimális átalakítást kíván csak a repülők hajtóműveiben.
Az átállást inkább a SAF magas, jelenleg a kerozinnál nyolcszor magasabb ára és az alapanyagbeszállítás szűkössége hátráltatja. A keresletre azonban így sem lesz majd panasz, az Egyesült Államok például a repülés emissziójának 20 százalékos csökkentését írja elő az évtized végéig, s ebben elsősorban a zöld naftára számítanak.
Az EU friss környezetvédelmi programjában 2030-ra 5 százalékos SAF-részarányt irányoz elő, míg 2050-re 63 százalékot. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) prognózisa a globális átállásról jóval lassabb tempóval számol, az emisszió felezését várják az ágazattól 2050-re.
Akkorra a Shell már karbonsemleges lesz az üzemanyagtermelés terén. Ehhez hatalmas fejlesztéseket végeznek: a zöld termelőbázisukat a rotterdami finomítójuknál alakítják ki. A nagy olajtársaságok közül a Neste és az Eni is beruházásokat jelentett be. A finnek szintén rotterdami bioüzemanyag-gyáruk mellett a szingapúri leányvállalatuknál kezdik meg a SAF-termelést 2023-tól. Az Eni odahaza, Szicíliában fejleszt. A Shell egyébként a levegőből visszanyert szén és hidrogén felhasználásával próbál SAF-ot előállítani.
S ha már hidrogén, az Air Liquide és a TotalEnergies utóbbi normandiai bázisán építi fel gigantikus dekarbonizációs hidrogéngyárát, amelynek révén 2030-ra évi 3 millió széndioxidot tudnak kivonni a légkörből, míg a komplexum napi 255 tonna hidrogén előállítására lesz képes.
Mindkét cég 2050-re karbonsemleges lesz a többi között ennek is köszönhetően.
A svéd Vattenfall energetikai óriás tíz évvel előzi meg őket, legalábbis hétfői bejelentésük szerint felgyorsítják a dekarbonizációs folyamatot, ami szenes erőműveik korábbi átalakításával, szél- és naperőmű-parkjaik kapacitásának megnégyszerezésével érnek el. Két németországi áram- és hőtermelőjüket gázra és biomasszára állítják át. Céljuk, hogy a tavalyi 12 millió tonnás széndioxid-kibocsátásukat 2030-ra megfelezzék.
A dekarbonizáció befektetői oldalról is haszonnal kecsegtet.
A témában érintett vállalatok részvényeiből összeállított ETF-ek és indexek a szó szoros értelmében teli vannak energiával: az iClima Global Decarbonisation Enablers Index például egy év alatt 43 százalékkal erősödött, jelezve, hogy a klímavédelemből is tisztes profitot lehet elérni.
