BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Zöldre váltanak az energiaóriások

Sorra jelentik be a klíma-és befektetőbarát intézkedéseiket a tőzsdén szereplő energetikai energetika óriások. Az emissziócsökkentés profittal kecsegtető iparággá vált.

A Shell a globális szén-dioxid kibocsátás 3 százalékáért felelős légi közlekedés számára finomít karbonszegény üzemanyagot, ennek a tömeges gyártását 2025-től tervezik, évi kétmillió tonnás kapacitással, ami a jelenlegi teljes globális kínálat tízszerese. A fenntartható repülő-üzemanyag gyűjtőnéven (SAF) futó hajtóanyagukat elhasznált sütőolajból, növényi és állati zsiradékból állítják elő, használatával 80 százalékkal lehet csökkenteni a klímakárosító gázok kibocsátását a kerozinhoz képest – állítja a Shell.

Fotó: Sjoerd van der Wal / Getty Images

Jelenleg a SAF részaránya csupán 0,1 százalékos a repülésben, miközben az ágazat szén-dioxid kibocsátása a Jefferies adatai szerint a pandémiát megelőző csúcsévben meghaladta a 330 millió tonnát.

A zöld üzemanyagok részaránya 2030-ra elérheti a 10 százalékot, használatuk minimális átalakítást kíván csak a repülők hajtóműveiben.

Az átállást inkább a SAF magas, jelenleg a kerozinnál nyolcszor magasabb ára és az alapanyagbeszállítás szűkössége hátráltatja. A keresletre azonban így sem lesz majd panasz, az Egyesült Államok például a repülés emissziójának 20 százalékos csökkentését írja elő az évtized végéig, s ebben elsősorban a zöld naftára számítanak.

Az EU friss környezetvédelmi programjában 2030-ra 5 százalékos SAF-részarányt irányoz elő, míg 2050-re 63 százalékot. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) prognózisa a globális átállásról jóval lassabb tempóval számol, az emisszió felezését várják az ágazattól 2050-re. 

Akkorra a Shell már karbonsemleges lesz az üzemanyagtermelés terén. Ehhez hatalmas fejlesztéseket végeznek: a zöld termelőbázisukat a rotterdami finomítójuknál alakítják ki. A nagy olajtársaságok közül a Neste és az Eni is beruházásokat jelentett be. A finnek szintén rotterdami bioüzemanyag-gyáruk mellett a szingapúri leányvállalatuknál kezdik meg a SAF-termelést 2023-tól. Az Eni odahaza, Szicíliában fejleszt. A Shell egyébként a levegőből visszanyert szén és hidrogén felhasználásával próbál SAF-ot előállítani.

Fotó: VG

S ha már hidrogén, az Air Liquide és a TotalEnergies utóbbi normandiai bázisán építi fel gigantikus dekarbonizációs hidrogéngyárát, amelynek révén 2030-ra évi 3 millió széndioxidot tudnak kivonni a légkörből, míg a komplexum napi 255 tonna hidrogén előállítására lesz képes.

Mindkét cég 2050-re karbonsemleges lesz a többi között ennek is köszönhetően.

A svéd Vattenfall energetikai óriás tíz évvel előzi meg őket, legalábbis hétfői bejelentésük szerint felgyorsítják a dekarbonizációs folyamatot, ami szenes erőműveik korábbi átalakításával, szél- és naperőmű-parkjaik kapacitásának megnégyszerezésével érnek el. Két németországi áram- és hőtermelőjüket gázra és biomasszára állítják át. Céljuk, hogy a tavalyi 12 millió tonnás széndioxid-kibocsátásukat 2030-ra megfelezzék. 

A dekarbonizáció befektetői oldalról is haszonnal kecsegtet.

A témában érintett vállalatok részvényeiből összeállított ETF-ek és indexek a szó szoros értelmében teli vannak energiával: az iClima Global Decarbonisation Enablers Index például egy év alatt 43 százalékkal erősödött, jelezve, hogy a klímavédelemből is tisztes profitot lehet elérni.

Kapcsolódó cikkek