Óriási érdeklődés övezi a környezeti, társadalmi, irányítási (ESG) szempontokat érvényesítő befektetéseket, a jövőben a jegybankok is egyre aktívabb szereplők lesznek ezen a területen – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a belga KBC-csoporthoz tartozó K&H Bank privát banki befektetői klubjának előadásán.
A jegybank célja, hogy tíz éven belül történjen meg a zöldátállás a magyar gazdaságban, az energiaátmenet zökkenőmentes biztosításához a fedezetkezelés és az eszközvásárlási programok mellett a hitelezésbe is aktívan beléphetnek a központi bankok. Az MNB fenntarthatósági projekteket támogató lépései közül a devizatartalékban kialakított zöldkötvény-portfóliót, a Növekedési kötvényprogramon belül már 10 százalékos arányt képviselő zöld vállalati kötvényeket, valamint az augusztusban elindított, azóta már több mint 35 milliárd forintnál járó zöldjelzáloglevél-vásárlást emelte ki Virág Barnabás.
Az MNB-alelnök szerint a lakossági állampapíroknál is folyamatos termékfejlesztésre van szükség, részben azért, hogy az adókedvezmények és a jövő évi családi hatására is növekvő jövedelmek adott esetben ide is áramolhassanak.
Az az államkötvénynél is új tényező az egyenletben, ezért a következő hónapok újdonságokat hozhatnak ezen a téren is – vetítette előre Virág Barnabás.
A KBC-nél már két évtizede nagy hangsúlyt fektetnek az ESG-szempontok érvényesítésére. Szigorú szelekciós folyamatukat egy egyszerűsített autóipari példával szemléltették. A Mitsubishi a japán konszernhez tartozó, fegyvergyártó testvércég miatt akad fenn a rostán, a Volkswagen pedig etikai okokból, a vásárlókat a dízelbotrány során becsapó menedzsment miatt nem lehet része a bankház ESG-alapjainak. Fenntarthatósági szempontból zöld lámpás a BMW és a Peugeot is, pénzügyi és megtérülési megfontolásból viszont csak a francia gyártó – a Fiattal történt egyesülést követően a Stellantis-csoport – papírjai ütötték meg a mércét.
A következő egy-két évben leginkább az infláció és a pandémia globális alakulása befolyásolhatja a befektetések várható hozamát – hangsúlyozta Hajósi Péter, a K&H alapok kezelőjének befektetési igazgatója.
A szakértő szerint a pénzromlás most látható üteme várhatóan mérséklődik majd, és középtávon visszatér a 3 százalékos szint környékére. A forint leértékelődése lassabb ütemben, de ugyancsak folytatódhat 3–5 éves távlatban. A jelenlegi helyzetben a jegybank várhatóan gyorsít majd a kamatemelési cikluson, és 15 bázispontnál nagyobb lépésekben srófolja majd fel az alapkamatot a pénzromlás megfékezése érdekében.
Tudniuk kell reagálni az inflációra a befektetőknek is, Hajósi szerint erre egyértelműen részvénypozíciók felvételével van lehetőség. Reálhozamot leginkább ettől az eszközosztálytól lehet várni, már csak azért is, mert az inflációt maguk a vállalatok is beárazzák. A szakértő a fejlett piaci – amerikai és eurózónás – részvények kilátásait illetően optimista, mivel a járványkezelésben ezek a térségek előrébb járnak a világ többi részénél. A devizakitettség vállalásával nem mellesleg pedig a forintgyengülés ellen is védekezhetnek a befektetők.
