A várakozásokkal összhangban ismét kamatot csökkentett Törökország központi bankja, aminek hatására minden idők mélypontjára gyengült a török líra.
A török jegybank monetáris politikai bizottsága csütörtökön 1 százalékponttal, 15 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot. Elemzők is 100 bázispontos csökkentésre számítottak az októberben végrehajtott két százalékpontos kamatvágás után.
A bizottság már a harmadik egymást követő ülésén csökkentette a kamatot, jóllehet elemzők ismét előre figyelmeztettek, hogy az alacsonyabb kamatok tovább gyengíthetik a török lírát és szíthatják az inflációt.
A kamatvágás hírére újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama: a dollárért 10,97, az euróért pedig már több mint 12,45 lírát kellett adni a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Szűk félórával a döntés kihirdetése után a dollár 1,67 százalékos pluszban, 10,7876, az euró pedig 1,93 százalékos pluszban, 12,2447 lírán forgott.
A legfrissebb, októberi adatok az gyorsulásáról tanúskodtak. A fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme két és fél éves csúcsra, 19,89 százalékra gyorsult a szeptemberben mért 19,58-ról.
Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban két számjegyű volt az éves összevetésű infláció. A török líra gyengesége és a nyersanyagárak elszabadulása mellett fűtötte az inflációt a monetáris politika hitelességének megfogyatkozása is.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök éppen egy napja, szerdán ismételte meg azt a jól ismert álláspontját, hogy az alacsonyabb kamatok serkentik a gazdasági növekedést.
Az elnök hónapok óta nyomást gyakorol a központi bankra, hogy monetáris ösztönző intézkedésekkel támogassa a hitelezést, az exportot és a munkahelyteremtést. A jegybank monetáris politikai bizottsága végül beadta a derekát, és szeptemberi ülésén 1 teljes százalékponttal, 18 százalékra vitte le az irányadó, egyhetes repokamatot, miután az előző öt ülés egyikén sem változtatott rajta. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.
A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait.
A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt és hátráltatták a munkahelyteremtést.
