Bár a Covid–19-járvány a luxuscégek értékesítését is visszavetette 2020-ban a tavaly december végi adatok szerint, összességében a luxuspiac válságállónak bizonyult – derül ki a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég nemrég közzétett jelentéséből, amely rávilágít: a világ top 100 luxusmárkája összesen 252 milliárd dollár árbevételt generált, ez mindössze 10 százalékkal volt kevesebb, mint az azt megelőző, még a járvány előtti évben. A top 10 márka árbevétele 2020-ban 129,7 milliárd dollárt tett ki, ami a százas listán szereplő összárbevétel 51 százaléka a Deloitte Global Powers of Luxury Goods 2021-es elemzése szerint.
A csökkenő árbevételek ellenére a százas listán szereplő cégek több mint fele nyereséges volt, 13 közülük két számjegyű nettó haszonkulcsról számolt be. Ezen a téren a francia Hermès áll az élen, amely 21,7 százalékos nettó haszonkulcsot ért el a 2020-as pénzügyi évben. A Deloitte jelentése kiemeli: a francia vállalat évek óta a legjövedelmezőbbek között szerepel, az elmúlt öt év során minden évben sikerült 20 százalék feletti nettó haszonkulcsot produkálnia.
Hasonlóan sikeres az LVMH, bár a járvány okozta turbulanciák némileg megrángatták a céget. Szintén említésre méltó a Moncler, amely az elmúlt négy év mindegyikében 20 százalék feletti haszonkulcsot tudhatott magáénak, ezzel évek óta a második legprofitábilisabb cég a listán.
A top tíz márkánál egyébként tavaly az előző évhez képest viszonylag kevés volt a mozgás. Az LVMH, a Kering, az Estée Lauder, a Richemont, a L’Oréal Luxe, a Chanel Limited és az EssilorLuxottica SA áll az első hét helyen. A Calvin Kleint és a Tommy Hilfigert tulajdonló PVH Corp. egy lépéssel feljebb került, így lett a nyolcadik, főleg az utóbbi brand növekedésének köszönhetően. A Hermès most először került be az első tízbe, a sort pedig a Chow Tai Fook Jewelry Group Limited zárja.
Fotó: Anne-Christine POUJOULAT / AFP
A Rolex épp hogy lecsúszott az első tízbe való bekerülésről, a 12. helyen a Ralph Lauren áll, majd sorrendben a Swatch és a Versace-tulajdonos Capri Holdings következik.
A luxuspiacot formáló folyamatok tekintetében a Deloitte három fő trendet emelt ki: az első a digitalizáció és a fenntarthatósági célok, amelyek a divatipar technológiai beruházásait indukálják. A fenntarthatóság mellett az etikus divat szintén fontos szerepet kap, és a körforgásos modell mellett megjelenik az úgynevezett slow fashion is, azaz a ruhamegosztás, ruhabérlés jelensége, valamint a tudatos divat, vagyis az úgynevezett „zölddivat” fogalma.
A következő a körforgásos gazdasági modell felvállalása, miután minden piaci szereplő számára világossá vált, hogy a fenntarthatóság nem pusztán múló hóbort, hanem ez határozza meg a jövőt.
A harmadik jellemző trend a gaming és az NFT-k (non-fungible tokenek) megjelenése a divatvilágban. A gaming kultúra alapvető részei a virtuális öltözékek, így nem meglepő, hogy a luxusipar cégei ebbe az irányba is elmozdulnak, vélik a jelentés készítői. Olyannyira felfutóban van ez a jelenség, hogy idén márciusban egy mindössze hétperces villámaukción mintegy 600 cipőt értékesítettek 3 millió dollár értékben, ami még inkább megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a sneakerek a valóságban nem is léteznek. Ezzel a trenddel a luxuscégek az új, fiatal vásárlóréteget is meg tudják szólítani.
