Beigazolódott a Duna House szakértőinek várakozása, miszerint erős lesz a 2022-es évkezdet: a vállalat becslése szerint februárban tovább élénkült a lakáspiac, így januárhoz képest 27,5 százalékkal több, 13 793 ingatlantranzakció valósult meg.
Ugyan az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékos csökkenés figyelhető meg, a járvány által még nem sújtott 2020 februárhoz képest az ingatlanértékesítések száma 5 százalékkal nőtt. Az ingatlanközvetítő havi összesítése szerint sem a vevői érdeklődésben, sem a tranzakciókban nem látszódott még a hónap végén kitört orosz–ukrán háború hatása.
Az esetleges humanitárius és gazdasági változások még hatással lehetnek a piacra, ugyanakkor az első hetek tapasztalatai egyelőre nem mutatnak szélsőségesen kilengő értékeket, így márciusban még a februárinál is aktívabb piaccal számolnak a szakemberek.
A hitelpiacon januárhoz képest csökkent a kereslet, de a vártnál még még mindig nagyobb volt az érdeklődés.
A Duna House becslései alapján 93 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott hazánkban, ami az elmúlt évek februárjaihoz képest rekordot jelent.
Az MNB jelentése alapján 2020 azonos időszakában 75,2, 2021-ben pedig 69,2 milliárd forintos hitelvolumennel zárt a piac. A következő időszakban a gazdasági helyzet és a kamatemelési ciklus várhatóan érezteti majd hatását a folyósított jelzáloghitelek volumenében és a beadott igények számában is.
Budán a 700-800 ezer forint közötti, illetve a 900 ezer forint feletti négyzetméteráron elkelt lakások voltak többségben. Az utóbbi kategóriából került ki a pesti oldalon értékesített legtöbb ingatlan is. Pesten továbbra is kiegyenlített kereslet mutatkozik az értékesített lakások árának szempontjából, habár tavaly februárhoz képest háromszorosára nőtt a 70 milliónál drágább otthonok aránya.
Budán ugyancsak 70 millió forint feletti értékben vásároltak a legtöbben (29 százalék), de jelentősen megemelkedett a 40-50 millió forintos lakások értékesítése is, így mindkét városrészben inkább a 80 négyzetméternél kisebb ingatlanok voltak többségben.
A főváros agglomerációjában is a drágább árkategóriában realizálódott a tranzakciók nagyobb aránya (31 százalék). Négyzetméterár vonatkozásában míg tavaly a tranzakciók 21 szézakéka 250 ezer forint alatt realizálódott, idén az érdeklődők 30 százakéka 600 ezer forint feletti áron vásárolt. Nyugat- és Kelet-Magyarországon továbbra is a 250 ezer forintos négyzetméterár alatti ingatlanok voltak a legkelendőbbek a téli hónapban, amiért jellemzően 40 millió forint feletti összeget fizettek a vidéki vevők.
A februárban értékesített panelekért keleten átlagosan 364, nyugaton 410 ezer forintot fizettek négyzetméterenként. A fővárosban az átlagos négyzetméterár már 700 ezer forint körül alakult a paneleknél és a téglalakásoknál is. A vevői alku mértéke a tavalyihoz képest a felére csökkent a belvárosban. A kerületek között ismét Angyalföld volt a legnépszerűbb, amit Erzsébetváros követett, Zugló pedig visszaszorult a 3. helyre.
Februárban országos szinten egységesen a jó állapotú ingatlanok iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (37-42 százalék). Nyugat-Magyarországon azonban számos vásárló inkább felújítandó otthont vásárolt. A fővárosban és vidéken egyaránt, továbbra is a befektetési céllal történő vásárlás volt a legfőbb vevői motiváció, átlagosan közel 52, illetve 26 millió forintot költöttek ilyen jellegű ingatlanokra idén februárban.
