Közzétette kedd reggel a közgyűlési meghívóját és a részvényesi találkozó napirendi pontjait és határozati javaslatait az OTP Bank. Ebből egyebek mellett kiderül, az anyabank mérleg szerinti eredménye 125,3 milliárd forint volt tavaly, amelynek tizede az általános tartalékba kerül.
A javaslat szerint – ahogy azt a menedzsment korábban több alkalommal jelezte – a 2019-es és 2020-s eredmény után magasabb osztalékot fizet a pénzintézet: ennek összege 119 milliárd forint, vagyis részvényenként 425,89 forint. Az összeg kifizetésére a jegybanki ajánlásoknak megfelelő módon kerülhet csak sor idén.
A tavalyi, rekordot hozó eredményből azonban csupán jelképes, egymilliárd forint összeget osztana vissza a bank, részvényenként 3,57 forintot. A piaci várakozás korábban 250-300 forint volt papíronként. Amennyiben a részvényesek megszavazzák, a három év nyeresége utáni kifizetés 429,46 forint/részvény lehet, de ezt még felfelé korrigálják, mivel a saját részvényekre eső osztalékot is szétosztják a tulajdonosok között.
Aki az osztalékért venne OTP-papírt, az aktuális piaci árral kalkulálva 3,4 százalékos osztalékhozammal számolhat. A közgyűlés április 13-án lesz, az osztalékfizetés május 30-án kezdődhet.
A tavalyi rekordprofit (csoportszinten 497 milliárd forint, azaz részvényenként 1739 forint) ellenére mégsem meglepetés az igazgatóság javaslata, vagyis az, hogy az orosz-ukrán események tükrében jelképes jut a részvényeseknek a 2021-es eredményből – értékelt jegyzetében az Erste. Úgy vélik, a döntés mögött az állhat, hogy így a bank abban az esetben is megtartaná a magas tőkemegfelelését, ha az oroszországi érdekeltséget teljes mértékben le kellene írni. Az esetleges veszteségekre az előterjesztések között maga a bank is kitér, számításaik szerint az orosz leánybank potenciális leírásának a maximális hatása az elsődleges tőkemegfelelési mutatóra (CET1) 173 bázispont lenne. Hozzátették, hogy a február végi állapot szerint az anyabank 52 milliárd forintnak megfelelő összegben finanszírozta az OTP Bank Oroszországot.
A részvényesek majd döntenek a sajátrészvény visszavásárlásokról is, a felső limit 70 millió darab itt bőven van mozgástér, a legutóbbi gyorsjelentés szerint 3,2 millió darab van a bank saját tulajdonában. Az igazgatóság vásárlási jogát jövő októberig hosszabbíthatja meg a közgyűlés.
A fent említett leírásokkal már az elemzők is számolnak, különösen azok, akik az elmúlt hónapban, az orosz invázió kezdete után frissítették a modelleket. A pénzintézet közzétett egy négy elemzőház megkérdezésével elkészített konszenzust, amely szerint a bankcsoport idei adózott eredménye 24 százalékkal maradhat el a tavalyitól, vagyis 376 milliárd forint az új konszenzus.
A korrekciós tételek levonása után ebből 357 milliárd forint maradhat.
A szakértők jelentős céltartalékolásra számítanak, amelynek összege idén 260 milliárd forint fölé kúszhat, jelentően lerontva a 687 milliárd forintra várt működési eredményt. Tavaly, a rekordprofitot hozó működési környezetben mindössze 72 milliárd forint kockázati költség rontott az eredményességen és még a Covid járvány első évében is „csak” 188 milliárd forintot céltartalékolt az ilyen szempontból hagyományosan konzervatív módon eljáró menedzsment. Idén viszont szinte fillérre pontosan az előző két évivel megegyező lehet a céltartalék képzés.
Ha beválik az elemzők várakozása, az OTP csoport jövőre megközelítheti a rekordévet (482 milliárd forintos profittal),
2024-ben pedig következhet a csúcsdöntés 558 milliárd forint adózott eredménnyel.
A keddi kereskedésben az OTP-részvények előbb gyengélkedtek (részben az osztalékjavaslat hírére), majd a jegybanki kamatemelés hozott némi vételi erőt a bankpapír piacára.
