Nehézkes és költséges eljárással néznek szembe a bankok, ha úgy döntenek, bezárják oroszországi egységeiket, ez pedig megnehezíti a kivonulással kapcsolatos döntéseket, írja a Reuters pénzintézeti forrásokra és szakértőkre hivatkozva.
Ukrajna megszállása és a bevezetett szankciók, illetve a Moszkva részéről érkező megtorlások felvetették a kérdést, hogy meddig folytathatják még tevékenységüket a bankok Oroszországban.
A pénzintézetek nemcsak azt mérlegelik, hogy milyen hatással van hírnevükre, ha a maradás mellett döntenek, hanem azt is, hogy hogyan tudnak navigálni a rubelhitelezésre vonatkozó rendelet és annak az Oroszországban működő külföldi vállalatokra gyakorolt hatásai között.
A Kreml március elsején kelt rendelete ugyanis megtiltja a rubelben történő hitelnyújtást a Moszkva szerint barátságtalan cselekményeket elkövető államok polgárainak
– mondta egy banki forrás a portálnak.
Hozzátette, a pénzintézeteknek elemezniük kell, hogy ez milyen hatással van a tevékenységükre, és hogy a rendelet azt is tiltja-e, hogy az oroszokat szankciókkal sújtó országokból származó vállalatok rubelhitelhez jussanak. Ha igen, az komoly csapást jelentene a külföldi bankoknak, és felvetné a kérdést, hogy ilyen körülmények között továbbra is működni tudnak-e Oroszországban.
Bár a bankok még nem jelentették be a kilépést, a Reuters forrása szerint
legalább egy Oroszországban működő hitelintézet külön csapatot hoz létre, hogy jogászokkal és tanácsadókkal dolgozva még a nyilvános bejelentés előtt meghatározzák, adottak-e a feltételek a kivonuláshoz.
Eközben a brit energiaipari óriások (BP, Shell) a múlt héten közölték, hogy távoznak Oroszországból. A BP lemond a Rosznyeft orosz olajipari társaságban lévő részesedéséről, ami közlésük szerint akár 25 milliárd dolláros költséget is eredményezhet.
A bankok azonban nehezebben fognak kimenekülni, mondják a szakértők.
Egy olajtársaságnak az oroszországi vagyontárgyaktól való megválás olyan egyszerű lehet, mint eldobni a kulcsokat és távozni, de egy pénzügyi szolgáltatónak az egyoldalú kilépés lehetetlen
– mondta Dan Awrey, a Cornell Law School pénzügyi szabályozásra szakosodott professzora.
Normális körülmények között a bankok nem hagyhatnának el egyetlen országot sem a szabályozó hatóságok és a központi bank beleegyezése nélkül. „Nem lehet csak úgy egyoldalúan elsétálni a hitelezési kötelezettségvállalások és más típusú pénzügyi követelések elől” – mondta Awrey. „Van valaki a másik oldalon, és ez sokkal bonyolultabbá teszi a helyzetet” – tette hozzá.
Egyes források szerint bizonyos bankok a teljes kivonulás helyett egyfajta félmegoldást választanának, hogy elkerüljék, hogy később újra banki engedélyt kelljen kérni, és a semmiből kelljen felépíteni az üzletet. Az Oroszországban működő amerikai bankok nem kívántak nyilatkozni az ügyben.
A Citigroup, az Oroszországban leginkább kitett helyzetben lévő amerikai bank már most megtapasztalja, milyen nehéz a búcsú,
miután tavaly bejelentették, hogy egy szélesebb körű szerkezetátalakítás részeként eladják oroszországi fogyasztói üzletágukat. Az egyetlen nyilvánosan megnevezett vevő az orosz állami tulajdonú VTB Bank volt, amely ellen az Egyesült Államok szankciókat alkalmaz.
Elemzők és jogászok szerint kétséges, hogy a Citigroup a szankciók miatt képes lenne-e egy másik orosz vevővel üzletet kötni. A Citigroup vezérigazgatója, Jane Fraser szerdán azt nyilatkozta, túl korai lenne megmondani, hogy az eladás folytatódhat-e.
Az osztrák Raiffeisen Bank International is azt fontolgatja, hogy elhagyja Oroszországot, mondta a Reutersnek két, az ügyet ismerő személy a héten. Ezzel ők volnának az elsők az európai bankok közül, akik megteszik ezt a lépést. Ennek ellentmond, hogy Johann Strobl, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a befektetői tájékoztatóján hangsúlyozta, nem lát egyetlen olyan forgatókönyvet sem, amely arról szólna, hogy a bankcsoport oroszországi érdekeltsége akár csak veszteségessé tudna válni, kivonulást pedig egyáltalán nem terveznek.
