Peking Moszkvához fűződő szoros kapcsolatai megzavarhatják a külföldi befektetőket. A Reuters arról ír, hogy a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (Institute of International Finance, IIF) tanulmánya szerint Kínából példátlan mértékben vonják ki a tőkét, mióta Oroszország megszállta Ukrajnát. Más feltörekvő piacokon még nem tapasztaltak hasonlót.

Fotó: TU MING / AFP

Kína csak mostanában kezdett előrelépéseket tenni a népköztársaságtól óvakodó portfóliókezelők megnyerése terén.

Miközben a kínai részvények a globális részvényérték 9 százalékát adják, a kínai tőzsdén jegyzett vállalatok a nemzetközi befektetők tőkeelosztásának mindössze 2,7 százalékát tették ki 2020-ban.

A szigorú tőkekontroll, a kiszámíthatatlan politikai döntéshozók és a napon belüli kereskedők által dominált részvényesi bázis elriasztja a komoly pénzintézeteket. Jim Chanos alapkezelő, befektetési tanácsadó egyszer „csótánymotelként” jellemezte a kínai piacokat: könnyű bejuttatni a pénzt, de nehéz kivinni.

Azonban az alapkezelőknek az elmúlt időszakban könnyebbé vált a pénzeszközök tetszés szerinti hazatelepítése, a nemzetközi alapok pedig folyamatosan növelni kezdték a kínai kitettségüket, figyelmen kívül hagyva mind a kereskedelmi háborút, mind a járványt. Ezenkívül  az indexszolgáltatók is elkezdték felvenni a kínai részvényeket és kötvényeket a teljesítményértékeléseikbe.

Az ukrajnai invázió ezt a folyamatot szakíthatja meg. A befektetőket már két éve traumatizálták a tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozó megszorítások. A háború felfelé nyomja a nyersanyagárakat, és

ha Peking arra kényszeríti helyi vállalatait, hogy segítsenek az oroszoknak kijátszani a szankciókat, az amerikai megtorlás garantálható.

A kínai tőzsdék a világ legrosszabbul teljesítő börzéi (Oroszországon kívül), az IIF adatai szerint a napi átlagos kiáramlás egy ponton megközelítette az 500 millió dollárt.

A megvásárolt részvényeket hosszú ideig tartó nyugdíjalapok és biztosítók elvándorlása fájdalmas lesz. Bár abszolút értékben keveset hoznak, jelenlétük segít a piaci értékelések stabilizálásában és a helyi kereskedők megnyugtatásában, akik hajlamosak a bizalmatlanságra a helyi elemzőkkel és hitelminősítőkkel szemben.

Ha a tőkekiáramlás tartósan fennmarad, az súlyosbíthatja a jelenlegi eladási hullámot egy politikailag érzékeny pillanatban, amikor Hszi Csin-ping elnök a harmadik ciklusának megkezdésére készül, ami pedig visszalépést jelentene az intézményi pénzek megszerzésére irányuló kampányában.