Az orosz kripto szektort sem kímélik a szankciók

Az Oroszország elleni szankciók legújabb hulláma már az ország kriptovalutákkal kapcsolatos cégeit is elérte, sőt a legnagyobb forgalmat lebonyolító kriptotőzsdéje, a Binance is korlátozásokat vezet be – olvasható a CNBC összeállításában.

Az amerikai szankciók által érintett cégek közé bekerült többek között az orosz bitcoinbányász cég a BitRiver is, mivel az amerikai pénzügyminisztérium szerint valós a veszélye annak, hogy a szankciók megkerülése céljából Oroszország az olcsó energiahordozóit kihasználva kriptoeszközök bányászatába kezd. Tekintve, hogy a felhasznált energia lényegi eleme ezen tevékenység költségeinek, ez tulajdonképpen testhezálló lehet az orosz gazdaság számára.

A bitcoin és más kriptók bányászatához nincs szükség hagyományos pénz kriptóra váltására sem, hiszen a folyamat során a kérdéses eszközöket a bányászok maguk hozzák létre. A BitRivert érintő szankciók azonban elvágják a céget az amerikai kriptotőzsdéktől és bányászeszközöktől – igaz, hogy ennek mekkora hatása lesz az kérdéses, hiszen a bitcoin bányászat céljára létrehozott alkalmazás specifikus integrált áramkörök gyártása területén csaknem egyeduralkodó a kínai Bitmain, noha az Intel is igyekszik betörni a piacra, míg 

a kriptotőzsdék túlnyomó többsége nem amerikai.

A világ legnagyobb forgalmat bonyolító kriptotőzsdéje, a Binance ugyan rendelkezik amerikai leányvállalattal, ám a tőzsde forgalmának túlnyomó része a hivatalosan talán egyetlen ország fennhatósága alá sem tartozó globális piacán bonyolódik – hiszen így jóval kevesebb szabálynak kell megfelelni. Azonban hiába az országhatárok fölött álló létezés, a Binance is korlátozza az orosz felhasználóit az EU 5. szankciós csomagja miatt.

Azok a felhasználók, akik több mint 10 ezer euróval rendelkeznek a platformon, nem kereskedhetnek ott és új betéteket sem tölthetnek fel. Az, hogy a Binance nem fogad el befizetéseket a szabályok megkerülését célzó nemzetközi platformján mindenképpen jelzésértékűnek tűnik.

Oroszország jelentős kriptopiac otthona, 

a Kreml becslései szerint mintegy 10 ezer milliárd (124 milliárd dollár) rubelnek megfelelő kripto van az oroszok birtokában, bár azt nem tudni, hogy ennek a számnak mi az alapja. Figyelembe véve azonban, hogy a hónap elején lekapcsolt dark webes piactér, melyet a hatóságok a legnagyobb forgalmúként jellemeztek orosz kötődésű, a zsarolóvírusok gyakran orosz hátterűek és az ország olcsó energiaárai kedveznek a bányászatnak, ez az adat akár igaz is lehet.

A CryptoCompare adatai szerint az egyik oldalon rubelt használó kriptovásárlások márciusban rekordot döntöttek, elérve a 111,4 milliárd rubeles értéket (1,4 milliárd dollárt), igaz áprilisban eddig csupán  19,2 milliárd rubelért vásároltak további kriptót az oroszok, azonban ezt elsősorban a Binance felületén tették, ahol a rubel alapú forgalom 77 százaléka zajlott.

A Cambridge University nem teljesen naprakész (tavaly augusztusi) adatai szerint 

Oroszország a bitcoinbányászat harmadik legnagyobb központja volt, a bányászati teljesítmény 11 százalékát adva. 

Valószínűleg azóta ennél is előkelőbb helyre lépett, ugyanis Kazahsztán állt korábban a második helyen, ahol egyre kevésbé örülnek a bányászok jelenlétének és magas energiafelhasználásának.

A kriptók mindemellett nem biztos, hogy valóban alkalmasak a szankciók széles körű megkerülésére. Noha egyes személyek esetében számíthatnak, a piacon viszonylag alacsony a likviditás, amit mesterséges – sokak szerint valódi fedezet nélküli – dollárpótlékok egészítenek ki.