Február végére új csúcsra, 10 352,9 milliárd forintra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek állománya Magyarországon, amely éppen 10 százalék feletti, éves bővülésnek felel meg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint az állomány növekedése mögött – ahogy azt az elmúlt években megszokhattuk – most is a hosszabb lejáratú hitelek bővülése áll.
Ami az egyes lejáratokat illeti, a folyószámlahitelek állománya már csak hajszállal maradt el az 1400 milliárd forintos szinttől a második hónap végén, ami szintén erőteljes, 11 százalékos, éves emelkedést tükröz. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a céges folyószámlahitelek piaca az elmúlt időszakban igen visszafogott teljesítményt nyújtott. Az egyéb, szintén éven belüli lejáratú vállalati hitelek állománya viszont csaknem 11 százalékkal zsugorodott éves összevetésben, és februárban már csak 790,5 milliárd forintot ért el. Az éven túli lejáratú kölcsönöknél változatlanul ütemesen duzzad az állomány: az öt éven belüli futamidejű konstrukciók mennyiségénél 12,9 százalékos, tizenkét havi bővülést mutatnak az MNB statisztikái, 2800 milliárd forintot meghaladó, február végi volumen mellett.
Az öt éven túli lejáratú – zömében beruházási célú – vállalati hitelek állománya pedig elérte az 5357,8 milliárd forintot az év második hónapjában, ami szintén erőteljes, 12,3 százalékos növekedés eredménye.
A devizahiteleknél ugyanakkor változatlanul jóval szerényebb volt a bővülés az átlagnál: a 3,1 százalékos ütem bőven 3900 milliárd forint alatti állomány eléréséhez volt elég.
Mindezek nyomán az éven túli lejáratú hitelek súlya tovább emelkedett a februárig számolt tizenkét hónapban a hazai vállalatoknál: az egy és öt év közöttieké 26,5-ről 27,2 százalékra, az öt éven túliaké pedig 50,7-ről 51,7 százalékra nőtt. Így az éven túli hitelek aránya már 79 százalék közelében jár a vállalati állományban. A devizahitelek súlya viszont tovább csökkent, a februári, 37,3 százalékos arány 2,5 százalékpontos esést jelent a 2021. elejihez viszonyítva.
A tranzakciók alakulását elemző statisztikák szerint viszont a korábbi évekénél jóval szerényebb pluszban zárt a piac. A tranzakciók egyenlege – vagyis az új hitelfelvételek és a törlesztések különbsége – 56,7 milliárd forintos pluszt mutatott az első két hónapban, ami jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi 95,7 milliárdtól. A szezonálisan igazított adatoknál is hasonlóan alakultak az arányok:
ott idén januárban és februárban összességében 84,6 milliárd forinttal kerültek többségbe a friss kihelyezések, szemben az egy évvel korábbi 121,8 milliárddal.
Figyelemre méltó emellett, hogy idén már egyértelműen a devizahiteleknek volt köszönhető az első két hónapra kimutatott pozitív egyenleg.
