Milyen teljesítményt értek el tavaly a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai?

Az elmúlt év a faktoringtevékenység számára meglepően jól sikerült. Szervezeti oldalról azért, mert két jelentős szereplő új tagként belépett a szövetségbe. Az egyik új tagunk a K&H Bank faktoringcége, amely egyike a nagy piaci szereplőknek, számottevő a részesedése. A másik a GF Faktor Zrt., amely a pénzügyi vállalkozások körében elismert szolgáltató. Örülünk a döntésüknek, mert belépésükkel a szövetség szakmai reprezentációja még teljesebbé vált. 

Becslésünk szerint a szervezet tagvállalatai immár a teljes magyar faktoringpiac teljesítményének a 95-97 százalékát adják. A csatlakozásra vonatkozó döntésükhöz hozzájárulhatott, hogy a szakma szabályozottságával és a termékek dinamikus fejlődésével összefüggésben egyre nagyobb szükség van a szakmai összefogásra, a lobbitevékenységre is.

2022-ben tagszámcsökkenés is várható, mert a Magyar Bankholding létrejötte jelentősen érinti ezt a szektort is. Az alakuló szuperbank tagjai, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank jelen voltak a faktoringpiacon. Az egyesülés e szegmens szolgáltatásainak az összevonására is kiterjed, így a fúzió után egy jelentős piaci részesedésű faktoringszolgáltató lép a korábbi három tag helyébe. A Covid-válság, az ellátási láncok zavarai, valamint a kedvezményes hitelek bő választéka ellenére is dinamikus, 22 százalékos forgalomnövekedést értek el tavaly a faktoringcégek a szövetség statisztikája szerint. 

A már meglévő tagok összteljesítménye is két számjegyű, de a bővülést a két új tag még tovább dinamizálta. Miután az utóbbiak adatai még nem szerepelnek a statisztikai bázisban, az ő éves teljesítményük piaci növekedésként jelenik meg. Ezzel együtt a magyar faktoringszolgáltatók teljesítménye meggyőző. A megvásárolt és finanszírozott követelések becsült összértéke meghaladta a 4000 milliárd forintot, amelyből a szövetség tagjainak a részesedése 3935 milliárdot, azaz több mint 97 százalékot tett ki.

A tagvállalatok a múlt év végi állományt nézve 296 milliárd forint finanszírozást nyújtottak együttesen 3930 vállalkozásnak. A finanszírozott követelések 92 százalékát belföldi vevők felé számlázták ki. A vállalkozások nehéz piaci helyzetét mutatja, hogy leginkább azon faktoringtermékek iránt nőtt a kereslet, amelyeknél a finanszírozó a vevők fizetésképtelenségének a kockázatát is vállalta. Meg kell jegyeznem, hogy 2020-ban sem volt akkora visszaesés a faktoringpiacon, mint a hazai gazdaság más ágazataiban. A Covid-válság után érződött a visszapattanás, és a piac a várakozásokhoz képest is jól fejlődött.

Csáki Ferenc
Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke
Fotó: Peter Kohalmi

 

Milyen tendenciák jellemzik most a faktoringszegmenst?

A piaci bizonytalanságok továbbra is jelentősek, ezek részben a Covid-válság következményei. A krízis alatt a lezárások miatt főleg szállítási problémák jelentkeztek. Sok ipari ágazatban, ahol a koronavírus-járványt megelőzően az azonnali, just in time beszállításra álltak rá, ez a folyamat szétesett. Ez nyilván termelési, majd piaci zavarokhoz vezetett, s később pénzügyi gondokat is előidézett. Ez ráépül egy globális piaci átalakulásra, amely a fenntartható gazdaság kiépítésének a kényszerével függ össze. 

A hagyományosan nagy iparágakban, például az autóiparban, a logisztikai piacokon, a turizmusban olyan átalakulások mennek végbe, amelyeknek a jövője kiszámíthatatlan. Emiatt a vállalkozások szükségét érzik annak, hogy a szállításaikhoz jól igazodó finanszírozási konstrukciót keressenek, és ezt a faktoringban találják meg. 

Továbbra is nagyon szűk körben van lehetőség arra, hogy a vevők előre fizessenek a kiszállítandó áruért, sőt hosszabbodnak a fizetési határidők. Ezzel párhuzamosan a szállítók nem szívesen vállalják azt a kockázatot, hogy a vevők esetleg nem fizetnek a leszállított áruért, a teljesített szolgáltatásért. Ebben a helyzetben nő a kereslet a faktoringcégek szolgáltatásai iránt. Ez annak ellenére így van, hogy a piacon óriási a pénzbőség, rengeteg hiteltermék közül választhatnak a vállalkozások.

Az exportáló cégek is mind nagyobb arányban veszik igénybe a faktoringszolgáltatásokat. Mivel magyarázható ez?

A faktoringszolgáltatásokat egyre inkább keresik a nagyvállalatok. Míg korábban azt lehetett mondani, hogy a faktoring a kis és közepes cégek könnyen elérhető finanszírozási formája, ez mára megváltozott. Bár az ügyfeleink többsége most is mikro-, kis- és középvállalkozás, a forgalmat egyre inkább a nagy társaságok produkálják. 

A tavalyi forgalomnövekedés mindinkább a nagyvállalatok érdeklődésének az eredménye. Ezek a vállalkozások jelen vannak a nemzetközi piacokon, a kivitelük igen jelentős. Erre vezethető vissza, hogy az exportkövetelések finanszírozása az átlagnál jobban nőtt 2021-ben, és a kivitel részesedése a teljes forgalomban 5-ről 7 százalékra bővült. 

A nagyvállalatok szerepének a növekedése a faktoringszolgáltatóknál öt-hat évvel ezelőtt indult el. A múlt esztendő is ebbe a trendbe illeszkedik, a bővülés motorját 2021-ben szintén a közép- és nagyvállalati szektor jelentette. A gazdasági ágazatok jelentős átalakulása és a technológiai változások miatt a legtöbb cég újragondolja a működési folyamatait, a kockázatait, és a bizonytalanságok okán olyan finanszírozási eszközöket vesz fontolóra, amelyekkel mérsékli a piaci anomáliák pénzügyi rizikóját. 

Ennek egyik megoldása, mint jeleztem, hogy olyan faktoringtermékeket vesznek igénybe, amelyek esetében a vevő fizetőképességéért a bankok vállalják a kockázatot. Az ilyen, úgynevezett visszkereset nélküli produktumok aránya tavaly már elérte a teljes finanszírozási volumen 77 százalékát.

Mennyire hat az orosz–ukrán háború a faktoringpiacra?

A háborús helyzet nagyon áttételesen hat. Mi azt látjuk, hogy az ellátási láncok zavarait a fegyveres konfliktus olyan iparágakra is kiterjesztette, amelyek korábban ezt nem érzékelték. Úgy gondolom, a magyar faktoringcégeknek nem voltak jelentős volument megtestesítő orosz és ukrán ügyfeleik sem a beszállítói, sem a finanszírozási kockázatot jelentő vevői oldalon. 

A háború közvetett hatásait abban érezzük, hogy az ellátási láncok akadozása és egyes termékek hiánya növeli az inflációt. Ez önmagában is nyomot hagy az idei gazdasági teljesítményen. Ha drágulnak a termékek, a szolgáltatások, az forgalomnövelő hatású a faktoringpiacon. A kamatszintek erősen emelkedő trendre váltottak, és a magas kamatszint nem tesz jót a finanszírozásnak. A vállalkozások költségei nőnek, ez a bővülésre inkább negatív befolyással van. 

Várakozásaink szerint a következő években további növekedéssel számolhatunk, de ennek üteme – a gazdasági gyarapodás mérséklődése miatt is – csökkenhet. A forint árfolyamának a romlása arra ösztönzi majd a cégeket, hogy a külpiacok felé mozduljanak, így az export-faktoring tevékenység bővítése jó megoldás lehet számos vállalkozás esetében.

Hogyan sikerült az idei első negyedév?

2022 első negyedében folytatódott a múlt évi tendencia. A forgalom több mint 1069 milliárd forintot ért el, ami 35 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszaki adatokhoz képest. A finanszírozási volumen már 16 százalékos bővülést mutatott, így az idén további növekedést várunk a forgalomban.