A múlt héten érkezett a bejelentés, hogy a hőskorszak legfontosabb bitcointőzsdéje, az Mt. Gox hamarosan szétosztja a cégnél meglévő eszközöket a hitelezői között a csődeljárás eredményeként. Mindennek hatására a következő időszakban mintegy 150 ezer bitcoin érkezhet a piacokra, kérdés persze, hogy ezeket a hitelezők mikor kívánják majd készpénzzé tenni, hiszen már 8 éve várnak rájuk.

A Mt. Gox létrejötte és sikere

A Mt. Gox. története még ma is számos tanulsággal szolgál, az események áttekintésével némiképp a hőskorszak történéseibe is belepillanthatunk. A cég alapjául szolgáló weboldal még a bitcoin pályafutása előtt jött létre. Jed McCaleb jegyezte be 2007-ben, ám ekkor még a Magic: The Gathering Online játék rajongói számára kívánt kereskedelmi platformot biztosítani. A név is innen ered, hiszen a Magic: The Gathering Online Exchange rövidítése. Az oldal azonban nem élt túl sokáig, majd McCaleb más projekteken kezdett el dolgozni, mígnem 2010-ben olvasott valahol a bitcoinról, és úgy döntött, a közösségnek szüksége van egy pénzváltóra a hagyományos pénzek és a bitcoin között.

Meg is született a Mt. Gox, mint az egyik első bitcointőzsde, ám hamarosan McCaleb az oldalt eladta a Tokió Shibuja negyedében tartózkodó francia Mark Karpelesnek 2013 márciusában. 

Mark Karpeles 2022. áprilisában
Fotó: Charly TRIBALLEAU / AFP

A tőzsde problémái hamarosan el is kezdődtek. Már júniusban 25 ezer bitcoin (akkoriban ez nagyjából 400 ezer dollárt ért) eltűnt az oldalról, majd a felhasználók adatait eladásra kínálták a pastebin nevű oldalon. A technológia azonban ekkor még születőben volt, így az Mt. Goxnak kevés alternatívája volt: az oldal bonyolította le 2013-ra a bitcointranzakciók 70 százalékát.

Markus és Willy

Ugyanakkor később arra is fény derült, hogy ebben az időszakban kezdődött el két kereskedő robot, Markus, majd az őt követő 49, ugyanazt az algoritmust használó, együttesen Willynek nevezett bot pályafutása. Markus még viszonylag kis hatást gyakorolt 2013. február 14. és szeptember 27. közötti pályafutása alatt, ám 

a tevékenységét vizsgáló kutatók szerint valódi pénzt nem is fizetett a bitcoinokért, és valószínűleg a tőzsde által neki tulajdonított bitcoinok felett sem rendelkezett. 

Willy már nagyobb hatással bírt, a 49 bot, mely ezt a nevet viselte már valódi felhasználókkal is kapcsolatba lépett, sőt akkor is képes volt kereskedni, amikor a tőzsde nem volt elérhető technikai leállás miatt.

Az ügyfelek azonban csupán az adatbázisban láthatták, hogy hagyományos pénzhez jutottak, az valójában nem volt az Mt. Gox birtokában. Azonban Willy tevékenysége alatt, 2013. szeptember 27. és 2013. november 30. között az árfolyam 123,50 dollárról 1124,76 dollárra nőtt. Ezt az árfolyamot a bitcoin legközelebb csak 2017-ben tudta ismét megugrani.

Noha az vitatott némiképp, hogy ebben a botoknak mekkora szerepük volt, Willy 2013. november 30-ai nyugdíjazását követően az árfolyam évekig nem tért magához és csak 2017-ben érte el újra a korábbi csúcsot. A medvepiac kezdetét az Mt. Gox összeomlása indította el.

Csőd és csődvédelem

A társaság azonban nem volt képes problémáit az árfolyam manipulálásával sem áthidalni, a pénzfelvétel akadozott, a cég jelentős veszteségekről is beszámolt, mígnem 2014. február 7-én a bitcoinfelvétel lehetősége is megszűnt, 24-én pedig a teljes kereskedés leállt. 

Február 28-án pedig az Mt. Gox csődvédelmet kért Japánban.

Mark Karpeles a csődvédelmi kérvény benyújtásakor
Fotó: Naoki Maeda / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP

A vállalat ezekben az iratokban arról ír, hogy ügyfeleitől 750 ezer, saját tulajdonából 100 ezer bitcoint veszített el számítógépes támadások eredményeként. 2014. március 9-én aztán az Egyesült Államokban is megindult a csődeljárás. Még ugyancsak márciusban a cég közel 200 ezret megtalált a hiányzó kriptovalutákból.

Az egykori felhasználók persze szerették volna visszakapni eltűnt bitcoinjaikat, de a bűnös keresése is megkezdődött, így a kriptotőzsde vezérigazgatóját, Mark Karpelest 2015. augusztus 1-jén a japán rendőrség letartóztatta, és csak a következő év júliusában engedte szabadon óvadék ellenében. Az egykori vezérigazgatót végül 2019-ben bűnösnek mondták ki, amiért adathamisítás segítségével növelte a bitcoin árfolyamát, ám sikkasztás és más vádpontok tekintetében ártatlannak találták. Négy évre felfüggesztve, két és fél éves börtönbüntetésre ítélte a tokiói bíróság.

Mi lesz most?

A csődeljárás jelenlegi állása szerint a kriptotőzsde egykori felhasználói között szétosztják a megkerült bitcoinokat – és a bitcoin cash (BCH) nevű, a program és a közösség hasadásával létrejött zsetonokat – az Mt. Gox honlapján található írás szerint augusztus végéig. Érdekesség, hogy míg 2014-ben az eltűnt 850 ezer bitcoin 473 millió dollárt ért, addig a most megkerült 200 ezernél alacsonyabb, nagyjából 150 ezer bitcoin értéke már ennek sokszorosa: 3 milliárd dollár.

Broken,Bitcoin,Or,Cracked,Bitcoin,Concept,,Bitcoin,Falling,In,Ocean
Fotó: Shutterstock

A nagy kérdés az, hogy akik 8 éve várnak a pénzükre, azok most szeretnék-e azt már azonnal felhasználni és hagyományos pénzre váltani, majd elkölteni, vagy továbbra is bíznak a bitcoinban és erősödésre várva még ülnek kriptóikon. 

Döntésük alapvető hatással lehet a kriptopiacra, 

melyet továbbra is főként a bitcoin mozgása irányít, hiszen az első esetben a megjelenő kínálat tovább nyomhatja lefelé az árat a likviditásszűkében lévő piacon, míg a második esetben elképzelhető, hogy fellélegezhetnek a kriptobefektetők. A július 6-i közlés óta a bitcoin árfolyama 19 ezer és 22 ezer dollár közötti sávban mozgott.

Az Mt. Gox története arra is rávilágít, hogy számos, a kritikusok által hangoztatott probléma – az árfolyam manipulálhatósága, a tőzsdékre bízott források biztonsága, a fizetésképtelenség tagadása az utolsó pillanatig – továbbra is fennáll. Az idei évben csődöt jelentő kriptovállalkozások – mint a Celsius – felhasználói számára pedig az is érdekes lehet, hogy a végül megmaradt források szétosztása a felhasználók között milyen hosszú időt vesz igénybe.