Az elsőként megjelent majd az azt követő számtalan kriptodeviza immár évek óta lázban tartja a befektetőket, sőt, a tavalyelőtt és tavaly lezajlott hatalmas áremelkedés rengeteg olyan résztvevőt is a piacra vonzott, akik korábban soha nem is foglalkoztak befektetéssel – ahogy André Kostolany, a magyar származású egykori tőzsdés mondta:
a háziasszonyok is bitcoint kezdtek vásárolni.
Mindez önmagában nem meglepő, hisz a különféle befektetési eszközökben, leginkább részvényekben zajló hosszú, sokszor gyorsuló trendek ugyanezt a hatást váltják ki: milliók reménykednek a gyors meggazdagodásban. Az ilyen eseteknek szinte mindig az árfolyam összeomlása, hatalmas zuhanás a vége, az egyszeri befektetők kisebb-nagyobb veszteségek után hosszú időre elhagyják a piacot.
Persze vannak sokan olyanok is, akik a megfelelő időszakban, az emelkedő ágban vesznek részt, és időben kiszállnak. A kriptodevizák esete legfeljebb annyiban különbözik más eszközöktől, hogy
nincs mögöttük semmilyen fundamentum, tényleges érték,
ugyanakkor rejtélyességük, működési mechanizmusuk látszólagos bonyolultsága mágnesként vonzza az embereket, köztük sok fiatalt, akiknek elég az, hogy a technikai fejlődés valamely új termékéről van szó.
Az ilyen gyorsuló emelkedésekben, egyre inkább buborékká váló folyamatokban a piac ismertebb, sikeres szereplői nem szoktak részt venni, teljesen érthetően: nekik van elég tapasztalatuk, hogy átlássák, miről is van szó ténylegesen. A kriptodevizák esetében olyan komoly guruk, mint Warren Buffett vagy Bill Gates nyilatkozták azt, hogy nagy ívben elkerülik ezeket az eszközöket, légvárnak tartva őket, de a JPMorgan bankház vezetője, Jamie Dimon is a bolondok aranyának nevezte a bitcoint. Ami viszont megdöbbentő, hogy a világ jelenleg legsikeresebb vállalkozója, egyúttal leggazdagabb embere, másfél éve belevásárolt a bitcoinba, mégpedig 1,5 milliárd dolláros összeggel, ráadásul nem magánszemélyként, hanem cége, a számára a hírnevet meghozó Tesla számlájára.
Hogy hitt-e a befektetésben Musk, vagy inkább csak egy kis izgalomra vagy hírnevének további növelésére vágyott, azt nem tudjuk. Az is lehet, hogy egyszerűen csak tetszett neki, hogy hírnevénél fogva megmozgatja a piacot, a profit nem is nagyon izgatta. A tétel mindenesetre nem volt akkora, hogy veszélyeztesse a Teslát, de sok részvényesnek nem tetszett, hogy a jó hírű vállalkozás kockázatos eszközökkel kezd spekulálni. Az a tény, hogy röviddel később Elon Musk a dogecoin nevű, eleve piaci tréfaként létrehozott eszközből is bevásárolt, inkább arra utalt, hogy
jó játéknak tartja az egészet.
A piaccal mindenesetre nem hadakozott sokáig a Tesla-vezér: miután a kriptodevizák piaca tavaly év vége felé tetőzött, majd masszív esés indult, meghozta a veszteséglimitáló döntést, és az elmúlt negyedévben kiszórta a Tesla bitcoinjainak háromnegyedét, összesen 936 millió dollárért, 190 millió dolláros veszteséget realizálva. Ez a tény vélhetően inkább megnyugtatóan fog hatni a befektetőkre, mivel így egyszeri szeszélynek tekinthető a dolog, nem lesz belőle folyamatos kockázati tényező, a megmaradt bitcoinok bekerülési értéke 375 millió dollár, ennek akár teljes elvesztését is elbírja a társaság.
A Tesla kalandja a bitcoinnal mindenesetre komoly jelzés lehet a kisbefektetőknek: érdemes elgondolkozniuk azon, hogy ha a technikai haladást, az újításokat maximálisan kihasználó elektromosautó-gyárnak sem jött be ez a dolog, akkor ez tényleg nem a jövő nagy lehetősége. A tavaly 67 ezer dolláros áron tetőző bitcoin a közelmúltban 18 ezer dollárig esett, ami
több mint 70 százalékos értékvesztés,
és bár most a részvénypiacokkal együtt a kriptodevizák is kissé magukhoz tértek, árfolyamaik így is csak töredékét érik az egy évvel korábbinak.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)
