Miután szerdai bejelentése szerint a spanyol Cellnex is visszalépett az ajánlatától, ha valaki végül valóban megveheti a Deutsche Telekom toronyüzletágát, az nagy valószínűséggel az amerikai KKR magántőkealap által vezetett konzorcium lehet, amelyben részt vesz még a csak és kizárólag infrastruktúrába fektető Global Infrastructure Partners nevű alap és a hasonló profilú Stonepeak is.

Cell phone mast on a house roof. Workers stand on a lifting platform and work on an antenna mast. Cell phone mast, antenna, antennas, 5G, cell phone antenna, antenna mast, cell phone.LTE, a base station is a fixed transmission device, radio signals from cell phone networks, cordless phones and wireless networks. Â | usage worldwide (Photo by Frank Hoermann/SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: Frank Hoermann–Sven Simon / AFP

A feltételes megfogalmazás nem véletlen, hiszen a piaci pletykák szerint, bár a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, mégis meghiúsulhatnak, és a Deutsche Telekom még mindig dönthet úgy, hogy megtartja a divízió egészét.

A KKR ajánlata a kiszivárgott információk szerint valahol 18 és 20 milliárd euró között állhat meg, a pénz pedig jól jönne az amerikai érdekeltsége, a T-Mobile US fúziója miatt masszívan, 

136 milliárd euróval eladósodott német távközlési konszernnek, 

amely az ajánlat elfogadása esetén az Ausztriában és Németországban mintegy 41 ezer tornyot üzemeltető Deutsche Funkturm GmbH-nak csupán a kisebbségi részesedését tartaná meg.

Az infrastruktúra-üzemeltető vállalat tavaly mintegy 5 százalékkal, 1,1 milliárd euróra növelte árbevételét, lízingköltség utáni EBITDA-ja (EBITDA AL) pedig 6,3 százalékkal, 600 millió euróra emelkedett. Így aztán nem csoda, hogy 

a többségi részesedés adásvétele az idei legnagyobb német tranzakció lehet, 

sőt, a Reuters szerint egész Európát tekintve is mindössze az olasz Atlantia infrastruktúra-csoport 58 milliárd eurós felvásárlása előzné meg, amely a Benetton család és az amerikai Blackstone alap nevéhez fűződik.

A Cellnexet megelőzően egyébként már kiszállt a licitből a Vodafone-ról leválasztott, frankfurti tőzsdén jegyzett Vantage Towers és az American Tower is, mivel mindkét cég esetleges sikere versenyjogi aggályokat váltott volna ki. Ez a szempont a Cellnexnél is felmerülhetett, hiszen a spanyol cég 53 ezer tornyot üzemeltet az öreg kontinensen, bár Németországban teljesen outsider volt. Ezért – a potenciális szinergiát hiányolva – reagáltak a visszalépésre a részvényesek némi megkönnyebbüléssel, a Cellnex részvényeit 2 százalék körüli pluszba küldve délelőtt.

A Cellnex azonban a szivárogtatások szerint azért vette a kalapját, mert 

a szakmai kontrollt a Deutsche Telekom meg akarja tartani, 

amit nyilvánvalóan nehezen fogadhat el egy szakmai befektető. Maradt tehát a két pénzügyi befektető, a KKR konzorciuma mellett állítólag még a kanadai Brookfield eszközkezelő rúghat esetleg labdába, ám a források a KKR-t tartják egyértelmű esélyesnek.

A Cellnex visszalépésére amúgy a Deutsche Telekom a háborús krízist idáig meglepően jól bíró, az évet még 16,5 eurón indító részvényei 1,5 százalékkal, 19 euró közelébe gyengültek délelőtt.