BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megnyugodni a forint miatt nem érdemes, Frankfurtban valami rotyog

A 400-as szint környékére erősödött vissza a forint a múlt héten a jegybank kamatemelései és a kormányzati költségvetési intézkedések hatására. Máris érkezik azonban az új ellenszél, csütörtökön ülést tart az Európai Központi Bank, a jövő héten a Federal Reserve, és az euró nagyon ingatag. A dollár erősödéséből pedig a forint és a zloty számára ritkán jön ki ünnep.

Hosszú vesszőfutást követően kiválóan teljesített a múlt héten a forint, hátradőlni azonban nem érdemes. Néhány nap múlva sorsdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, a jövő héten pedig lehet még egy hatalmas kamatemelés Amerikában, és benne van a játszmában, hogy az euró újra a rövidebbet húzza a dollárral szemben. A forint és a zloty – a két mozgékony deviza, amely a háborús övezet szomszédjában elhelyezkedő, energiahiány sújtotta, inflációs vasfüggöny mögé szorult Közép-Európában – máris megérezte a friss ellenszelet, és hétfő délelőtt mindkettő gyengülni kezdett. 

Pedig a forint számára a hazai hírfolyam alapján kedvezőbbé vált a háttér: a Magyar Nemzeti Bank hatalmas kamatemeléseket hajtott végre, a kormány pedig intézkedett a költségvetési egyensúly és az energiaellátás biztonságának megőrzése érdekében. A nemzetközi háttér azonban egyáltalán nem megnyugtató továbbra sem, folyamatosan érkeznek a hírek Európából az energiahiány negatív hatásairól, miközben a piacokon azt találgatják, mekkora az esélye egy akár mély európai recessziós hullámnak.

1237474475 dpatop - 30 December 2021, Hessen, Frankfurt/Main: During a test run, the euro symbol is projected onto the south facade of the European Central Bank's (ECB) headquarters in Frankfurt's East End. On New Year's Eve 20 years ago, the common European currency, the euro, was introduced in twelve EU countries. For Germany, this meant saying goodbye to the D-Mark. From 31 December 2021 to 9 January 2022, the ECB facade will be illuminated in the evening hours. Photo: Arne Dedert/dpa (Photo by Arne Dedert/picture alliance via Getty Images)
Fotó: Arne Dedert / DPA Picture Alliance via Getty Images

A forintot illetően a devizapiacokon azt is fontos tényezőként figyelik, történik-e előrelépés a késlekedő európai uniós források megszerzésében, és ebben a tekintetben az árfolyamot akár pletykák és találgatások is befolyásolhatják. Ezen a téren azonban kiszámíthatatlan, mikor érkezik valós vagy kevésbé valós piacbefolyásoló információ. Az Erste csoport hétfői régiós állampapírpiaci jegyzete szerint július második felében a Fitch negatívra ronthatja a magyar államdósság hitelminősítésének kilátását az EU-források késlekedése, valamint a növekvő költségvetési és fizetésimérleg-deficit miatt.  

Megint az EKB

Ami a napokban biztosan forintmozgató lehet, az a jól ismert euró-dollár tényező, és a jelen helyzetben – hacsak az európai energiaellátás kilátásaiban nem történik lényeges fejlemény – a hazai fizetőeszköz árfolyamának a legfontosabb nemzetközi faktorát a recessziós félelmek jelentik.

A visszaesési aggodalmak miatt ugyanis jelentős a spekuláció abban a tekintetben, mit tesz és jelez előre csütörtökön az Európai Központi Bank, és ha az euróövezeti jegybank csalódást kelt, az ismét a paritás – az 1:1 árfolyam – mögé verheti vissza az eurót a dollár ellenében, egy határozott eurógyengülés pedig szinte mindig a forint és a zloty eséséhez vezet. Hétfőn a délelőtt közepén mindkét deviza hirtelen egyszerre gyengülni kezdett az euró ellenében – a forint 401 környékéről 403,3-ig, a zloty 4,765-ről 4,783-re –, és kiderülhet, hogy ezt egy a piaci pletykákban szereplő hír okozta. 

De történhetett azért is, mert a befektetők egy része elkezdte beárazni az EKB-ülés környékére várt mozgásokat.

Ezt mindenesetre az euró-dollár árfolyam hétfői alakulása még nem indokolta, hiszen a dollár épp visszavonult, mert a befektetők valamelyest visszafogták várakozásaikat az esedékes következő amerikai kamatemelés mértékére, és kedvező hírek érkeztek a problémás kínai jelzálogtörlesztésekről, ami javítja a világgazdasági kilátásokat.

Kettős a devizakockázat

Az EKB-ülésig azonban még három nap hátravan, és Frankfurtból két fronton is érheti csalódás a befektetőket: a kamatokén és az államkötvény-vásárlásokén (miközben az eladósodott Olaszország kormányválsággal küszködik).

Ez lesz az az ülés, amikor a Fedhez képest négy hónapos késéssel az eurózóna jegybankja is belekezdhet a kamatemelésekbe, miután elismerte, hogy az inflációs veszély nagyobb és tartósabb, mint ahogy akár pár hónappal ezelőtt sugallta. Az EKB fő kamatai nullán, illetve alatta vannak már sok éve, és a bank döntéshozói világosan értésre adták, hogy júliusban 25 bázispontos emelés várható, amelyet a következő két ülésen két fél százalékpontos szigorítás követhet. Utána pedig meglátjuk, milyen ütem indokolt.

Lesz-e bátorság?

A zavar a piacokon jelentős részben a felerősödött recessziós aggodalmak miatt támadt: sokan látják azt a kockázatot, hogy ezek miatt az EKB lassabb szigorítást sugall a korábban vártnál. Ez eurógyengítő lenne, és minden bizonnyal hatna a forintra is. További probléma, hogy a második hatalmas aggodalom Európában az infláció felszökése, amelyet az energiaválság még fel is gyorsított. Emiatt voltak a piacokon, akik fél százalékpontos indító kamatemelésre számítottak. 

Ha ezeket a reményeket nem árazta ki a piac, az euró még abban az esetben is zuhanhat, ha az EKB a széles körben várt negyed százalékpontos emelést hajtja végre.Azt, amit Christine Lagarde EKB-elnök a továbbiakról mond, a piacokon mikroszkóp alatt fogják vizsgálgatni.

Mindezeknek a vigasztalan gazdasági kilátások következtében egyre inkább megkérdőjelezhető, hogy az EKB valóban hajlandó lesz döntő monetáris politikai lépéseket tenni a magas infláció ellen – vélte jegyzetében You-Na Park-Heger, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője, aki szerint „a jegybank máris a hozamgörbe mögé esett”.

Ahogy a gazdasági aggodalmak dagadnak, úgy válik egyre óvatosabbá az EKB monetáris politikai visszafordulása (szigorítása), ami valószínűleg nyomást helyez az euróra

– vonta le a következtetést.

És akkor mi lesz az olaszokkal?

További rizikót hordoz az euróra – és a közép-európai devizákra – nézve, mit mond az EKB az úgynevezett fragmentációs eszközről. Ez egy olyan mechanizmus, amely megelőzné, hogy a kamatemelkedési trendek és várakozások feltolta állampapírhozamok nehogy kezelhetetlen hitelköltségekbe verjék az olyan eladósodott eurózónatagokat, mint például Olaszország

Általános a várakozás, hogy az EKB-nak a csütörtöki ülésen most már el kell árulnia, miképpen képzeli el a program részleteit, és ha nem teszi, az a deviza- és az állampapírpiacokon is heves mozgásokhoz vezethet.

A pandémia közepette felvásárolt hatalmas mennyiségű államkötvény lejáratait az EKB úgy kezelheti, hogy a kevésbé problémás országoktól kapott pénzt visszaforgathatja a rizikósabbak – mint az olaszok – kötvényeibe, így igyekezve megelőzni az utóbbiak hozamának túlzott elszaladását.

Ez azonban pluszpénzt jelent a rendszerben, miközben kamatait emelve az EKB-nak éppen hogy a szigorításra kell törekednie. Ezt a pénzt a jegybanknak mintegy sterilizálnia kell, azaz kivonni a rendszerből, és az a várakozás – írták jegyzetükben a Nordea elemzői –, hogy el is fognak adni papírokat a portfóliójukból. Emiatt nem véletlenül emelkednek a német hozamok (vagyis például az olaszokat a németek költségén segítik ki). Az EKB korábbi viselkedése azt sugallja, hogy nem feltétlenül van meg bennük a hajlandóság kellőképpen nagy beavatkozásokkal lecsendesíteni az olasz kötvénypiacokat, legalábbis az elején – vélték az elemzők.

További piaci ingadozásokat várunk, amíg az EKB ki nem teríti a kártyáit, megmutatva, hogy komolyan gondolja

– tették hozzá.

 

 

 

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.