jegybanki kamatok, energiaárak – a kelet-közép-európai országok nagy tempóban reagálnak a változásokra, a Fidelity International szakértői pedig megnézték, mi várható a lengyel, a cseh, a román és a magyar pénzügyi piacokon.
Két számjegyű infláció
Lengyelországban a fogyasztói árindex 15,5 százalékra nőtt, és az energiaárak emelkedése miatt egy újabb csökkenés előtt valószínűleg 15-19 százalék körül marad 2022 harmadik és negyedik, valamint 2023 első negyedévében is. A Fidelity elemzői szerint egyelőre azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a lengyel nemzeti bank által a jövő év végére jósolt 3-4 százalékra csökkenjen a drágulás, mivel a maginfláció (vagyis az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció) 9 százalékos, és valószínűleg meghaladja majd a 10 százalékot.
A kép nagyon hasonló a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is: az infláció 14-18, a maginfláció 14 százalék feletti. A közelmúltig általánosan támogató költségvetési és monetáris politika uralkodott, ami jót tett a keresletnek és a béreknek. Ám az infláció visszafogásához erőteljes lassulásra vagy akár enyhe recesszióra is szükség lehet, ami a harmadik negyedévben be is következhet.
Jegybanki alapkamatok – kései reakció
A kelet-közép-európai jegybankok nagyon későn reagáltak a feszített munkaerőpiacokra és az emelkedő inflációra − különösen, mivel a munkaerőpiacok szűkebbek voltak, és a bérek gyorsabban emelkedtek, mint az OECD egyéb országaiban. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben fel kellett zárkózniuk, és végre is hajtottak néhány gyors emelést –
bár közel sem eleget, mivel a banki kamatok még mindig messze az infláció alatt vannak.
Még ha a cseh és a lengyel központi bankok hajlandók is lennének a piac által beárazottnál nagyobb emelésre (a 7,5-8 százalékos alapkamatok irányába), ez még mindig nagyon negatív, mínusz 10 százalékot (!) meghaladó reálkamatlábakat hozna ezekben az országokban a következő 9-12 hónapra, a folyó fizetési mérleg romlásával együtt, amelynek hátterében a növekvő gázimportszámlák, a vegyipari leállások és a még mindig nem teljes kapacitással működő autógyártás, valamint a védelmi kiadások és a fogyasztók fűtés-áram támogatásának szükségessége miatt egyre növekvő költségvetési hiány állnak. A Fidelity szakértői úgy gondolják, hogy ez a háttér nagyon kedvezőtlen a zloty és a cseh korona számára.
Mi várható Magyarországon?
A Magyarországon az elmúlt két hónap során végrehajtott kamatemelések valószínűleg a fogyasztói árindex szintjéhez közelítik majd az alapkamatot. A 2023-ban várhatóan 12-13 százalékra történő emeléseknek köszönhetően, és mivel az árfolyamesésből származó kellemetlenségek nagy részén túl van már,
Magyarország kevésbé lesz érzékeny a további leértékelődés irányába ható nyomásra, mint kelet-közép-európai társai.
A júniusi inflációs adatok (13,7 százalék, míg a maginfláció 16,7 százalék) láttán a Magyar Nemzeti Bank álláspontja nem változott, továbbra is szigorú (hawkish) marad, mivel az MNB inkább a rövid távú árfolyam-stabilitásra, mint a középtávú gazdasági lassulásra összpontosít – vélik a Fidelity elemzői. Hozzáfűzték, továbbra is
bizonytalanság övezi az uniós forrásokat és az orosz–ukrán konfliktust − ez utóbbi hatással van az országba irányuló gázszállításra, ami különösen a téli hónapokban fontos.
Az euró-forint árfolyam visszatért a 400-as szintre, és a következő hónapokban az árfolyamcsökkenés átgyűrűzése a fogyasztói árindexbe várhatóan visszafogott lesz. Ezért az EU-val és Magyarországgal kapcsolatos bármilyen pozitív hír vagy az euró-forint árfolyam mérsékelt stabilitása is előnyös lehet a számára.
Lassulás Lengyelországban
A lengyel nemzeti bank az építőipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó, vártnál gyengébb júniusi gazdasági adatok után a mérsékeltebb (dovish) monetáris politika jeleit mutatta. Adam Glapinski jegybankelnök az infláció helyett a „jelentős gazdasági lassulásra” helyezte a hangsúlyt. Kijelentette: nem szabad, hogy az infláció csökkentése túlzott társadalmi terheket okozzon. Ezzel több más tag is egyetértett, ami a lengyel kamatlábak élénk raliját váltotta ki.
Azonban az infláció és a továbbra is célelőirányzat nélküli inflációs várakozások meredeken emelkednek. Emellett a kormány további (a 1 százalékát kitevő) költségvetési lazítást jelentett be, az ukrán menekültek letelepedése nyomán pedig égbe szöktek az élelmiszerárak és a bérleti díjak.
Mivel Lengyelországban az inflációs várakozások még nem stabilizálódtak, valamint a béremelések is folytatódnak, az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok.
A piac szemszögéből nézve a lengyel államkötvények nagyon kevés kockázati prémiummal rendelkeznek, ezért nem tekinthetők vonzónak.
Csehország: nagy kihívás az ikerdeficit
Az új jegybanki igazgatótanács már a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az előző testülethez képest enyhébb monetáris politikai irányt fog képviselni. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh államkötvények árfolyama is emelkedett a szelídebb jegybanki nyilatkozatok hatására, ami arra késztette a kormányt, hogy megpróbáljon több helyi devizában jegyzett államkötvényt kibocsátani a növekvő hiány finanszírozására.
A piacok most arra számítanak, hogy a kamatlábakat valószínűleg hosszú időre 7 százalékon rögzítik. Mivel azonban az infláció a két számjegyű tartományban mozog, az új jegybanki igazgatótanács is hamar rá fog jönni, hogy továbbra is emelésekre lesz szükség az inflációs várakozások stabilizálása érdekében. Az ikerdeficit most is a legnagyobb kihívás a cseh valuta számára, amely leértékelődési tendenciát mutathat, ha az alsó és a felső határt eltörlik.
Mibe fektessünk most?
A Fidelity középtávon piaci súlyozást ad a közép- és a kelet-európai térség papírjainak – ez azóta van így, amióta a központi bankok a második negyedévben ráébredtek a gyors emelések szükségességére. A hawkish jegybanki kommunikáció miatt a kamatemelések már egy ideje beárazódtak, ami csökkenti a kínálkozó lehetőségek számát.
Rövid távon inkább a magyar, helyi devizában jegyzett kötvényeket részesítik előnyben
a lengyel és a cseh helyi devizában jegyzett kötvényekkel szemben, egyrészt a pozicionálás miatt (a piacok jobban számítanak a lengyel államkötvények árfolyamának emelkedésére, mint a magyarokéra, ami növeli a lengyel államkötvénypiac kiszolgáltatottságát), másrészt a nagyon negatív reálkamatok nyomán a devizaárfolyammal kapcsolatos potenciális problémák miatt.
Emellett a közép- és a kelet-európai, dollárban és euróban kibocsátott kötvényekben látnak értéket, miután a hozamok és a szpredek megduplázódtak, még a gyenge devizaárfolyam, a növekedési sokk és a költségvetési helyzet romlása ellenére is.
