Oroszország fontolgatja, hogy olyan „baráti” országok, mint Kína, India és Törökország valutáját vásárolja fel, így töltve fel devizatartalékait, miután a szankciók kizárták a dollár és az euró piacáról. Az orosz központi bank azt is közölte, hogy 

ragaszkodik a rubel szabadon lebegésére alapozott árfolyam-politikához.

Kiemelte, hogy fontos lenne visszaállítani azt a költségvetési szabályt, amely az olajból származó többletbevételeket a nemzeti vagyonalapba (NWF) gyűjtené, tartalékolva a veszteséges időszakokra. 

New,Indian,Rupees,Currency,With,Antique,Time,Watch
Fotó: Shutterstock

A 2023–2025-ös monetáris politikáról szólva a közlemény úgy fogalmaz, hogy jelenleg különböző lehetőségeket vitatnak meg arra vonatkozóan, miként lehetne feltölteni a nemzeti vagyonalapot, figyelembe véve az Oroszország elleni nyugati szankciókat.

Az orosz pénzügyminisztérium már dolgozik azon a költségvetési szabálymechanizmuson, amely lehetővé tenné, hogy  a „baráti országok” valutáit – így a jüant, a rúpiát és a török lírát – tartalékolják. A hatályos költségvetési törvény értelmében Oroszország korábban dollárt és eurót vásárolhatott, de más valutát nem. 

A rubel megnövekedett volatilitása miatt 2022 elején leállították a napi devizavásárlásokat az alap számára.

Az NWF kezelője a pénzügyminisztérium, ám az alap része a központi bank nemzetközi tartalékának, amelybe a jüan is beletartozik. Ez februárban mintegy 640 milliárd dollárt tett ki, aminek azonban csaknem a felét a nyugati szankciók értelmében befagyasztották.

A gazdasági kilátásokról szólva a jegybanki közlemény kiemelte:

az orosz gazdaság kétévnyi zsugorodás után, 2024-ben visszatér a növekedési pályára, s az infláció addigra 4 százalékra csillapodik, ami lehetővé teszi a központi bank számára, hogy 2025-ben az irányadó kamatlábat az 5–6 százalékos tartományba szorítsa. 

A prognózis szerint az irányadó kamatláb jövőre átlagosan 6,5-8,5 százalék lesz, majd fokozatosan 6-7 százalékra mérséklődik 2024-ben. 

A központi bank nem lát okot a február 24. után bevezett tőkekontroll fenntartására és a devizaszámlák korlátozására, mert a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok mérséklődtek.   

Az orosz pénzek kimenekítése már tavasszal erőteljesen támasztotta a török lírát. A török központi bank március közepén mindössze két nap alatt mintegy hárommilliárd dollárt fogadott be a hazai bankokkal folytatott swapügyletek eredményeként, és a pénz nagy része az oroszok betétje volt, akik biztonságos menedéknek tekintik Törökországot. Az ukrajnai háború kitörése után a török lakáspiacon minden tíz eladásból hat-hét esetben oroszok voltak a vevők, háttérbe szorítva az arab ügyfélkört.