Tegnap rég nem látott zuhanás következett be a főbb amerikai tőzsdeindexben: a legfontosabb mutató, az S&P 500 index 4,3 százalékot veszített értékéből, a mozgékonyabb Nasdaq Composite esetében a veszteség 5 százalék fölötti, és a ma már kisebb jelentőségű, de régebbi patináját még őrző Dow Jones iparindex kicsit kevesebb, mint 4 százalékkal csökkent. Különösen érdekes, hogy sok nagy kapitalizációjú társaság részvénye esett nagyot: az S&P 500 indexben volt öt olyan társaság, amelynek értéke együttesen 500 milliárd dollárral csökkent egyetlen nap alatt.
A nagy zuhanás azután történt, hogy megjelent az augusztusi amerikai inflációs adat , amely az elemzői várakozásokhoz képest ugyan rosszabb lett, ám ennél fontosabb, hogy nem növekedett tovább az inkább a tetőzés jeleit mutatja. Tehát az adat önmagában nem indokolja a hatalmas szakadást, de nem zárható ki, hogy túlzott optimizmus előzte meg az adat közlését, ezért sokan alaposan bevásároltak mind részvényekből, mind kötvényekből.
Önmagában az a tény, hogy a nagy cégek is sokat estek, arra utal, hogy szokatlanul gyenge volt a vételi erő a piacon. Ez viszont már nem egynapos jelenségre utal, hanem egy középtávú tényezőre: mégpedig a pénzmennyiség csökkenésére. Ez most természetes folyamat, hisz az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által az eszközvásárlási programok során a piacra bocsátott több mint 8000 milliárd dollár, amely korábban elsősorban a tőzsdéket hajtotta föl, az elmúlt időszakban az infláció fűtésében is jelentős szerepet kaphatott, s
fokozatos kivonása vagy legalább csökkentése fontos részét képezi az infláció elleni fellépésnek.
A kivonás júniusban kezdődött havi 47,5 milliárd dolláros összegben, szeptemberben havi 95 milliárdra nőtt, miközben egy évvel ezelőtt még havi 120 milliárd dollár volt a beáramlás, vagyis akkor még ilyen ütemben zajlott maga az eszközvásárlási program. A különbség havi szinten 215 milliárd dollár, amely már hatást gyakorolhat a piacokra, és jó esély van arra, hogy a tegnapi esésben ennek már jelentős szerepe volt.
Az amerikai tőzsdék tavaly év végén tetőztek, januártól júliusig eső trend alakult ki, a főbb indexek elérték vagy meghaladtak a korábbi csúcsukhoz képesti 20 százalékkal alacsonyabb szintet, amelyet a piac a korrekció és az eső trend, azaz a medvepiac határának tart. A legfontosabb index, az S&P 500 azonban a júliusban kezdődött felpattanás folyamán visszaugrott a 20 százalékos szint fölé, sőt, lényegében a korábbi esés több mint felét ledolgozta. Szó sincs tehát medvepiacról, ám
a felpattanás túl nagy lehetett ahhoz képest, hogy a piacról pénzt von vissza a Fed, miközben zajlik az erős kamatemelési ciklus is.
A tegnapi zuhanás ennek a felpattanásnak egyfajta korrekciója lehetett, egy napba sűrítve. Ami érdekes, hogy az elmúlt öt-tíz év legdivatosabb, legnagyobbat emelkedő részvényei estek nagyot: a világ legnagyobb tőzsdei cége, az Apple 6 százalékkal gyengült, a többi nagy közül Microsoft 5,4 százalékkal, az Amazon 7 az Alphabet 6, a Tesla pedig 4 százalékkal csökkent.
Az öt nagy társaság értéke tegnap összesen 477 milliárd dollárral csökkent, ami meglehetősen ritka jelenség.
Ráadásul az utánuk következő, még mindig nagy kapitalizációjú cégek részvényeinek az árfolyama, mint például a Meta (Facebook) és a Netflix, még nagyobb mértékben, 8-9 százalékkal került lejjebb.
Az immár szigorúvá vált monetáris politika, a pénzszűkítés hatása máshol is jelentkezik a piacon: a The Wall Street Journal szerint a második negyedévben 370 milliárd dollárral csökkent az amerikai bankok betétállománya. Ez persze nem vészes összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány idején zajlott pénzszórás idején 5000 milliárd dollár volt a növekedés, és még mindig 19 500 milliárd dollár fölött van az állomány. A bankok jegybanki tartaléka is jócskán megnövekedett korábban, és a Fed egyik célja, hogy egészséges szintre csökkentse. Hogy ez mikor és hogyan zajlik le, az befolyásolhatja a kamatemelési ciklus végének időzítését és ezzel együtt azt is, hogy milyen szinten tetőzhet a
Ami a további tőzsdei folyamatokat illeti, a legfontosabb kérdés, hogy a jelenleg még korrekciónak tartható idei csökkenés meddig folytatódik, és átalakul-e tényleges eső trenddé, medvepiaccá a legfontosabb index szintjén is. Az S&P 500 index valamivel 4800 pont fölött tetőzött, a 20 százalékos szint 3850 pont körül van. A tegnapi záróérték 3930 pont lett, így nincs még veszélyben a szint, ráadásul eleséséről csak akkor beszélhetünk, ha az index értéke tartósan és nagyobb mértékben aláesik. Júniusban és júliusban láthattunk alacsonyabb értékeket, de csak néhány napig, majd mindig emelkedés következett. A következő hónapok döntő kérdése az amerikai és jelentősége révén az egész világ részvénypiacai számára, hogy kitart-e a szint, vagy elkerülhetetlen a
hosszabb távú, igazi eső trend, amelyre egyébként utoljára meglehetősen régen, 2007 és 2009 között volt példa.
