Minden csésze kávéban Brazília tükröződik. A világ legnagyobb kávétermelője, Amerika elsődleges kávébabszállítója, nem csak a globális kávépiacot uralja 30 százalékos részesedéssel, de a többi kávétermelő lehetőségeit is szigorúan kiméri. A többiek csak akkor jutnak szóhoz, ha Brazíliában gyenge a termés.
Ezúttal nem a terméseredményeket figyelik aggódva a kávépiaci szereplők, hanem a brazil elnökválasztást.
Tizenegy jelölt indul az elnökválasztáson, melynek vasárnap tartják az első fordulóját. A jobboldali Jair Messias Bolsonaro elnök legfőbb kihívója a korábban pénzmosás és korrupció miatt börtönre ítélt, majd tavaly felmentett, baloldali Luiz Inácio Lula da Silva korábbi elnök, aki a közvélemény-kutatások szerint magabiztosan vezeti a népszerűségi listákat.
A kávépiac középtávú kilátásait a két politikus eltérő agrárpolitikája teszi bizonytalanná, míg távolabbi horizonton a környezetvédelmi nézeteik ütközése izgalmas.
Bolsonaro a nagy cégek embere, míg Lula a farmerek és az őslakosok szószólója. Bolsonaro elnöksége alatt a nagyvállalatok kerültek lépéselőnybe, s a letarolt síkvidéki földeken,
a vegyszeres növényvédelmet igénylő, nagy táblákban termelt, napsütötte kávé dominált.
Lula azt ígéri, hogy ha nyer, akkor támogatja a kisebb gazdaságokat, beleértve az őslakos termelők erdei parcelláit is. Ezek a földek erdős, dombos vidékeken fekszenek.
A kisparcellás kávéültetvények lombkoronás területeken találhatók, az árnyékos kávé kevesebb vegyszert igényel.
Ágazati elemzők szerint
a jól hangzó politikai szlogenek ellenére a brazil kávétermelés lehetséges stratégiája nem egyszerűsíthető le arra az egyszerű választásra, hogy vagy a nagyfiúkat kell támogatni, vagy a kisfiúkat.
A kisebb parcellákon dolgozó, fenntarthatóbb kávétermesztők csak addig képesek nyereségesen működni, amíg a nagy kávécégek tömegkávét termelnek és kielégítik a globális keresletet. A kicsik pedig specializálódnak, s a mennyiség helyett a minőségre fókuszálnak, kielégítve a kényesebb ízlésű fogyasztókat meg a kávébolondokat.
Brazíliában elég szigorúak a földhasználati törvények, így például a tulajdonosok papírforma szerint legfeljebb a terület 20 százalékát művelhetik, míg a 80 százalékon meg kell hagyni az őshonos növényzetet. Ám Bolsonaro elnöksége alatt nem vették komolyan az ellenőrzéseket.
Lula azt ígéri, hogy győzelme esetén komolyan veszik a brazil esőerdők védelmét, ami hosszabb távon a kávétermelők érdekét szolgálja.
A túlművelés és az őshonos növényzet visszaszorulása ugyanis befolyásolja a csapadékmennyiséget és a föld vízmegtartó képességét. Márpedig az aszály és az elsivatagosodás a kávétermelők legfőbb ellensége.
A világ éghajlatváltozása, melynek az esőerdők pusztítása csak egy dominója, globálisan is visszahat a kávétermelésre. Szakértők attól tartanak, 2050-re a mai nagy kávétermelők,
Brazília, Vietnám, Indonézia, Kolumbia és Etiópa már nem igazán lesznek alkalmasak a kávétermesztésre.
Előtérbe kerülhetnek az Egyenlítőtől távolabb fekvő területek, például Kína, Argentína és Uruguay.
– írta Balsonaro Twitter üzenetében, amelybe Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetét is csatolta.
