Sao Paolo Paulista sugárútja egykor a brazil gazdaság ütőere volt. Három kilométer hosszan húzódik végig a városközponton, a most üresen tátongó irodaházak egykor az ország legnagyobb pénzintézeteinek adtak otthont. A Paulista ma Brazília gazdasági lejtmenetének szimbóluma. A járdákon hajléktalanok vertek tanyát, mindennaposak a rablások, a lopások. Egy korábban szebb napokat látott reklámtáblán a felirat: „A fome voltou” – visszatért az éhezés. Éles a kontraszt a világsajtót nemrég bejárt fotóval: Jair Bolsonaro brazil elnök vidáman hasítja a hullámokat egy jet ski nyergében. 

Night views of Sugarloaf and city of Rio de Janeiro, Brazil
Fotó: Shutterstock

Számos brazil számára Bolsonaro a megtestesítője a legnagyobb latin-amerikai gazdaság lejtmenetének. A szélsőjobboldali populista politikus három éve került hatalomba, a GDP azóta mindössze 2 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járványban 670 ezren hunytak el, ami globálisan a második legrosszabb lakosságarányos adat. Az infláció ugyanakkor az áprilisi 12 százalékról júliusra 10 százalék környékére szelídült. Egy nemrég közzétett elemzés szerint 33 millió brazil éhezik, 14 millióval több, mint két évvel ezelőtt.

Az októberi elnökválasztáshoz közeledve Bolsonaro megítélése meg is látszik a közvélemény-kutatásokban, nagyjából jó 15 százalékkal van lemaradva riválisa, a baloldali munkáspárt színeiben induló volt elnöktől, Luiz Inácio Lula da Silvától. (A DataFolha felmérése szerint a választás első körében Bolsonaro 32, Lula 47 százalékot kapna.) 

Bolsonaro persze nem tétlenkedik, a Financial Times az elnökhöz közel álló forrásoktól úgy értesült, hogy a kampány két pilléren nyugszik majd. Egyrészt pénzt ad a szegényeknek, másrészt igyekszik azokat a női szavazókat megnyerni, akik idegenkednek macsó stílusától. 

„Bolsonaro olyan narratívát igyekszik felállítani, hogy csak csalások révén veszítheti el a választásokat” 

– mondja Luiz Felipe D’Ávila, aki a liberális Novo párt színeiben indul az elnöki posztért, s támogatottsága elmarad a 10 százaléktól. 

Az szinte borítékolható, hogy a választási kampány tele lesz drámai elemekkel. A 2018-as voksolás előtt Bolsonarót megkéselték egy kampányrendezvényen, 40 százalékos vérveszteséget szenvedett el, a merénylet nyomait a mai napig szenvedi. Egészségi állapota ingatag, de ebből a szempontból nem áll túl jól 76 éves riválisa sem. 

Szép ígéretek

Politikai elemzők szerint a jelenlegi vezetés pontosan tisztában van azzal, hogy ha nem történik semmi, Lula simán nyer októberben. Így mindent elkövetnek majd, hogy megfordítsák a választók preferenciáit, és új életet leheljenek a jelenlegi elnök kampányába. A helyzet különleges abból a szempontból is, hogy 

a brazil elnökválasztások történetében soha nem fordult elő még olyan, hogy egy újra induló regnáló elnök ne vezetné a népszerűségi listákat.  

(FILES) In this file photo taken on July 6, 2022, Brazilian President Jair Bolsonaro gestures during a tribute to the Brazilian athletes who won the second place in the general medal table of the Normandy 2022 Gymnasiade in Brasilia. - Brazilian President Jair Bolsonaro got into an altercation on Thursday August 18, 2022 with a social media personality who questioned and insulted him, grabbing the man by the shirt and arm after he called him a "bum." (Photo by  / AFP)
Jair Bolsonaro brazil elnök. Fotó: Sergio Lima / AFP

Bolsonaro 2018-ban outsiderként tört be a brazil politikai életbe. Ígéretei között szerepelt, hogy fellép a korrupció ellen, ami végigkísérte Lula utódja, Dilma Rousseff elnök ciklusát. A 2014-ben kirobbant Lava Jato autómosási botrányban kiderült, hogy politikusok többmilliárdos kenőpénzeket fogadtak el. Az ígéretekből azonban nem sok minden valósult meg, így Bolsonaro 

elvesztette a nagyvárosok támogatását, s ami számára talán még rosszabb, Brazília kifejezetten szegény, Amazonas menti vidékei is elfordultak tőle. A 2003 és 2010 között két elnöki ciklust is maga mögött tudó Lula viszont sikeresen szólította meg az alacsonyabb jövedelmű városi és vidéki választókat. 

A BTG közvélemény-kutató cég felmérése szerint Bolsonaro várhatóan csak a déli tartományokat lesz képes behúzni, a választók mindössze 15 százaléka él ezekben. Ugyanakkor a felmérés szerint erős a támogatottsága a tehetősebbek körében, akiknek a jövedelme az ötszöröse a 235 dollárnak megfelelő havi minimálbérnek. 

Kiábrándító valóság

Az ország gazdasági helyzete nagyon erősen csökkenti újraválasztási esélyeit, márpedig nehéz elképzelni, hogy ezen októberig túl sokat lehetne változtatni. 

Az elmúlt két évben Sao Paulo utcáin 30 százalékkal nőtt a hajléktalanok száma, egész bevásárlóközpontokat foglaltak el.  

Bolsonaro magyarázkodhat ugyan, hogy a válságot a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta, de ez aligha fogja meghatni a választókat, hiszen a G20-országok közül Brazíliában a legmagasabb az infláció, és ott nő a leggyorsabb ütemben az éhező lakosság aránya. 

Ugyanakkor az elemzők számára is meglepő módon az elmúlt hónapokban javult a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta a jegybank előrejelzései szerint hamarosan elérheti a hétéves mélypontnak számító 8,5 százalékot. 

 

A kormány igyekszik mindent megtenni, hogy javítsa a gazdasági mutatókat. 

 

Júliusban a törvényhozás elfogadott egy jogszabályt, amely 17 százalékban maximálja az üzemanyagok, a villamos energia, valamint a távközlési szolgáltatások adóját. 

 

Várakozásaik szerint ennek nyomán az üzemanyagok ára 22 százalékkal csökken. Az üzemanyagár központi kérdése a kampánynak, az előző voksolás idején a szállítmányozási szektor, a teherautó-sofőrök például Bolsonaro legerősebb támogatói közé tartoztak. Az egykor biztos szavazói bázis azonban eltűnni látszik. Hiába kapnak havi ezer reál támogatást a sofőrök – kompenzálandó az üzemanyagok drágulását –, a 850 ezer teherautó-sofőrt képviselő ágazati szakszervezet vezetője szerint ez csak csepp a tengerben. 

A Petrobras nem enged

Az elnök erős nyomást gyakorol az állam által ellenőrzött olajtársaságra, a Petrobrasra, azt szeretné elérni, hogy annak árképzése ne a nemzetközi jegyzéseket vegye alapul. 

 

Az elmúlt 16 hónapban az elnök három vezérigazgatót is kirúgott, mert nem voltak hajlandók engedni a legfelsőbb nyomásnak.

 

Bolsonaro kriminálisnak nevezte a vállalat által elért nyereséget, s közölte, hogy a Petrobras árpolitikája a káoszba taszítja Brazíliát. 

Ezzel párhuzamosan igyekeznek legalább valamennyire tenni a szegénység, az éhezés ellen. Az Auxílio Brasil programban a legalacsonyabb jövedelműek havi 400 reál (kb. 85 amerikai dollár) támogatást kapnak. Ez 75 százalékkal több, mint amit Lula elnöksége idején egy hasonló támogatási rendszer biztosított nekik. Az ország legszegényebb, északkeleti vidékein óriásplakátok hirdetik, hogy Bolsonaro szegénység elleni programja „a legnagyobb a világon”. 

A 41,3 milliárd reál (kb. 8 milliárd dollár) összegű támogatási csomag valóban impozáns, de a közvélemény-kutatások szerint egyelőre nem fordította meg érdemben a pártpreferenciákat. 

A szegények támogatását persze Lula is beígérte, vakarhatja is a fejét Roberto Campos Neto, a brazil jegybank elnöke. 

„Ismert a mondás, hogy semmi nem maradandóbb, mint egy átmeneti kormányzati program” – fakadt ki egy konferencián.

 

Brazil's ex-president Luiz Inacio Lula da Silva delivers a speech during a political gathering as part of his campaign for the presidency, at Praca da Liberdade in Belo Horizonte, Minas Gerais State, Brazil, on August 18, 2022. - Brazil holds presidential elections on October 2.
Luiz Inácio Lula da Silva. Fotó: Douglas Magno / AFP

Jön a szükségállapot?

Politikai elemzők szerint az is benne van a pakliban, hogy a választás előtt az elnök szükségállapotot hirdet. Ez lehetővé tenné számára, hogy a szegények támogatását jócskán, akár 600 reálra is felemelje. 

 

Politikai ellenfelei szerint ezzel ugyan megsérti a választási törvényt, viszont Bolsonaro érvelhet azzal, hogy a baloldal nem akarja megsegíteni a szegényeket. 

 

Az elnök kabinetfőnöke, Ciro Nogueira már fel is vetette a szükségállapot bevezetésének lehetőségét – mondván, „az emberek szenvednek” –, ez azonban valószínűleg még jobban elriasztaná a külföldi befektetőket, akik amúgy is eléggé bizalmatlanok Bolsonaro populizmusa, no és persze az államadósság egyre növekvő hegye láttán. 

 

Nehéz lesz megnyerni a női szavazatokat

Egy másik kemény diónak ígérkező kampányfeladat a női szavazók megnyerése lenne. „Öt gyermekem van, négy közülük férfi, de egy pillanatnyi megingás folytán az ötödik lány lett” – mondta Bolsonaro még 2017-ben. Nem csoda, hogy nem nyerte el a brazil nők szimpátiáját: a női szavazók körében 25 százalékponttal van lemaradva Lula mögött. Elsősorban a vallási csoportokon, főleg az országban egyre erősödő evangélikus közösségeken keresztül szeretné megnyerni a nőket. Ezek támogatják konzervatív értékeit: az abortusz és az LMBTQ-jogok elítélését. Bolsonaro felesége, Michelle is tagja egy evangélikus közösségnek. Bolsonaro maga katolikus vallású, s gyakran hivatkozik is Istenre. 

 

Nemrég például közölte, hogy ő Isten akaratából lett Brazília elnöke, s csak a Mindenható veheti ezt el tőle. 

 

Ennek nyomán alakult ki az ellenzéki politikusokban az a félelem, hogy bukása esetén nem adja majd át a kormányrudat, aminek beláthatatlan, akár polgárháborús következményei is lehetnek. Azt, hogy ez mennyire nem alaptalan vádaskodás, az is mutatja, hogy az elnök előszeretettel hivatkozik az 1964 és 1984 közötti katonai diktatúrára.