Elszálló infláció mellett is rengeteg pénzt fektet be a lakosság

A szinte fékezhetetlenül emelkedő infláció mellett sem élte fel minden bevételét a lakosság, amelynek bőven maradt befektetni való pénze, legalábbis erre lehet következtetni a Magyar nemzeti Bank (MNB) legfrissebb értékpapír-statisztikájából.

A hazai értékpapírszámlákra az elmúlt egy évben szinte folyamatosan áramlik a friss tőke, a kedvező trendet az orosz–ukrán háború kitörése okozta márciusi pánikszerű eladások tudták csak ideiglenesen megtörni.

Döntően a 158 milliárdnyi friss befektetéseknek köszönhetően a háztartások értékpapírvagyona 1,1 százalékkal, 16 416 milliárd forintra hízott a nyár végére, ez pedig újabb csúcs is egyben. A piaci széljárás kisebb mértékben, de ugyancsak a befektetők kezére játszott, csaknem 24 milliárd forinttal növelve a befektetések értékét.

Az újonnan lekötött befektetéseiket szinte teljes egészében az alapkezelők gondjaira bízta a lakosság, amely különböző befektetési alapokba bő 164 milliárd forintot helyezett el. Ugyan az elmúlt hónapokban is kelendőnek bizonyultak a hazai alapok, az augusztusinál nagyobb volumenű értékesítésre legutóbb tavaly júliusban volt példa. A portfóliómenedzserek a kiemelt bizalmat egyelőre nem tudták megszolgálni, a hónap folyamán 1,3 milliárd dollár árfolyamveszteséget értek el a kezelt állományon. 

A lakossági részvényportfóliók értéke is jócskán, több mint 2 százalékkal nőtt, azzal együtt is, hogy kitettségüket a hónap során egyáltalán nem növelték a háztartások. A pesti tőzsde vezető indexe, a BUX is stagnált augusztusban, a nagypapírok közül kiemelkedő teljesítményt nyújtó Magyar Telekommal ugyanakkor 8 százalékos árfolyamnyereséget érhettek el a kisbefektetők. Az OTP-részvények csaknem 5 százalékot hoztak a konyhára, a Molon viszont nagyjából ugyanennyit bukhattak a hónap folyamán. Az összesen 23 milliárd forintos árfolyamnyereséggel újra rekordszint közelébe, 1100 milliárd forint fölé ugrott a háztartások részvényvagyona.

Az állampapírpiacon némileg alábbhagytak a kedélyek, a pénzkivonás az utolsó nyári hónapban 12 milliárd forintra mérséklődött, miután júniusban és júliusban összesen 228 milliárd forintot váltott vissza a lakosság ezekből.

A hosszú lejáratú forintkötvények (köztük a korábbi slágertermék, a MÁP Plusz) az elszálló infláció mellett továbbra sem bizonyultak vonzónak, 99 milliárd forintot adtak el ezekből. A diszkontkincstárjegyek emelkedő hozamai és a forintgyengülés miatt a rövid kötvényekre és a devizás állampapírra nyergeltek át a kisbefektetők. Az előbbiből 71, az utóbbiból 16 milliárd forintnyit táraztak be.

Egyéb típusú kötvényből 5,5 milliárd forintnyit vásároltak a kisbefektetők, itt lévő befektetéseik összértéke ezzel már meghaladja a 100 milliárd forintot.