A brit jegybank ma befejezi a kéthetes rendkívüli vészhelyzeti kötvényvásárlási programját, amelyet azért kellett elindítania, mert az új brit kormány olyan adócsökkentési tervet vetett fel, amely a brit költségvetés összeomlásához vezetett volna, ezért a nyugdíjalapok pánikszerűen szabadulni kezdtek a hazai állampapíroktól. A jegybanki vásárlások ellenére az eladói nyomás erős maradt, a tízéves brit állampapírhozam 15 éves csúcsra ért a hét folyamán, ugyanakkor a jegybank nem folytathatja a programot hosszabb távon, hisz ezzel nagy összegű fedezetlen pénzt önt a piacra, tovább fűtve a magas inflációt.
A tervek szerint a hónap utolsó napján Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter bemutatta volna középtávú fiskális programját, de ez elmarad, hiszen a kormányfő pénteken megvonta tőle a bizalmat, vele vitette el a balhét az utóbbi hetek botrányaiért. A korábbi menetrend szerint a brit jegybank ugyanazon a hó végi napon megkezdi bizonyos állampapírok eladását, amelyeket az eszközvásárlási programokban vásárolt, hogy ezzel folytathassa az letöréséhez szükséges szigorú monetáris politikai irányvonalat. Ezután novemberben a jegybank kamatdöntő ülést tart, a piaci résztvevők
jelentős kamatemelést várnak az infláció elleni hatékony fellépés jegyében.
Liz Truss miniszterelnök mindenáron a gazdasági növekedést erőltetné, ami óhatatlanul kormányzati költekezéssel jár, miközben a jegybank kénytelen a szigorítás összes terhét a nyakába venni, hogy kompenzálja ezt. A brit pénzügyi rendszer jelenlegi állapotában egyszerűen nem bír el további költekezést, az elmúlt hetek válsága azt mutatja, hogy ezt már nem hajlandó finanszírozni a piac.
Elemzői vélemények szerint a jegybank kénytelen lesz a következő időszakban célzottan interveniálni, azaz a bajba került nyugdíjalapoktól megvásárolni még korábban vásárolt rendkívül alacsony kamatozású, esetenként negatív hozam mellett vásárolt eszközeiket, hogy össze ne omoljanak. Többen úgy vélik, hogy
amíg a kormány nem kötelezi el magát a költségvetés rendbetétele mellett, addig a jegybankra hárul a tűzoltás feladata, így viszont nem tudja ellátni elsődleges jegybanki feladatát, az infláció elleni küzdelmet.
Az értékpapír-vásárlás megszüntetése nem jelenti azt, hogy a jegybank magára hagyná a nyugdíjalapokat: a mentőprogramnak még van két további eleme, amely november 10-ig életben marad, vagyis ezalatt még további fedezetlen pénz kerülhet a piacra. Ha addig nem sikerül elfogadható költségvetési politikát kidolgozni, és a jegybank kénytelen lesz folytatni a mentést, akkor könnyen beindulhat az a spirál, amelyet a fedezetlen pénzkibocsátás okoz, és ebben az esetben még az sem lenne kizárt, hogy az évszázadok óta többé-kevésbé stabil angol font a török líra vagy az argentin peso sorsára jutna. Kérdés, hogy tisztában van-e a kormány ennek kockázatával.
