Mindenki szabadulni akar a brit államkötvényektől, ezért a jegybank, a Bank of England (BoE) kénytelen volt újra beavatkozni, és kötvényeket vásárolni. A tízéves brit állampapír hozama 4,6 százalékot ért el, amire a 2008-as válság óta nem volt példa. Ami meglepő: a kötvényválságot Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter terve váltotta ki, amely szerint a legmagasabb jövedelműek adóját csökkentenék, és a kormány visszavonta ugyan a programot, de a szellem már kiszabadult a palackból, a piacok nem nyugszanak meg, a bizalom odalett.
Ezért most a jegybank kénytelen volt újra közbelépni, miközben nem szeretné folytatni ezt a gyakorlatot, hisz ezzel megint csak fedezetlen pénzt bocsát a piacra, fűtve az inflációt és a font leértékelődését, ami aztán tovább növeli a hozamvárakozásokat, ezért újabb kötvényeladásokat indukál, így létrejön az ördögi kör. Ráadásul az volt a terv, hogy a korábbi eszközvásárlási programban vett állampapírokat eladja a jegybank, hogy ezzel is csökkentse a fedezetlen pénzmennyiséget, és hűtse az elszabadult inflációt.
A pénzügyminiszter szorgalmazza, hogy a jegybank folytassa a vásárlást, ami arra utal, hogy nincs teljesen tisztában a folyamat veszélyeivel,
ahogy a jól keresők adócsökkentésének hatásait sem mérte fel, miközben a költségvetés és a fizetési mérleg hatalmas hiánnyal néz szembe, a font pedig a 2016-os Brexit-népszavazás után gyakorlatilag elvesztette tartalék valuta szerepét, így más jegybankok, ha még van nekik, inkább szabadulnak tőle.
A pénzügyminiszter előrehozta fiskális terveinek bemutatását október utolsó napjára a korábbi novemberi dátumtól, de úgy tűnik, a piac most már nem bízik benne. A feladat a költségvetési hiány csökkentése lenne, még akkor is, ha közben biztosítani kell a lakossági energiaár-kompenzációt: a piac már nem hajlandó tovább finanszírozni a brit adósságot.
A brit gazdaság augusztusban már recesszióba került, ráadásul a G7-ek közül az egyetlen, amely nem érte a járvány előtti GDP-szintet sem. A Brexit eleve erősen fékezte a növekedést, az OECD úgy számol, hogy
a G20-ak közül az Egyesült Királyság számíthat a leggyengébb gazdasági növekedésre jövőre, eltekintve a szankciókkal sújtott Oroszországtól.
Mindeközben a 10 százalék feletti gyorsan erodálja a lakossági vásárlóerőt, az S&P Global Market Intelligence gazdasági igazgatója szerint a amely már elkezdődött a harmadik negyedévben, várhatóan 2023 közepéig fogja sújtani a brit gazdaságot.
