Tizenhét százalékot zuhant csütörtök délután az Ericsson részvényárfolyama, ezzel több mint két és fél éves mélypontra ért a kurzus, amely a pandémia kezdete óta nem járt ilyen mélyen. A befektetői kitárazás oka, hogy a svéd távközlési társaság meglehetősen gyenge harmadik negyedéves jelentést tett közzé.
A stockholmi székhelyű vállalat adózott nyeresége 7 százalékkal, 5,4 milliárd svéd koronára – 490 millió euróra – apadt a szeptember végén zárult három hónap során, az EBITDA soron pedig ennél is jelentősebb, 17 százalékos visszaesésről adott számot.
Az 1,56 svéd korona – 0,14 euró – egy részvényre jutó nyereség (EPS) is kellemetlen meglepetést okozott az 1,77 koronás elemzői várakozáshoz képest.
A bruttó fedezet 44-ről 41 százalékra szűkült az emelkedő alapanyagárak és az ellátási lánc fejlesztésére szánt kiadások miatt.
A távközlési eszközöket gyártó társaság közölte, a magas inflációs környezet miatt „árkorrekciókat” hajt végre, és a haszonkulcs javítására is megoldásokat keres, emellett költségcsökkentési lehetőségeket is vizsgálnak Börje Ekholm vezérigazgató szerint.
A forgalom tekintetében még kedvező folyamatokat tapasztalt a világ második legnagyobb távközlési vállalata, amely bő ötödével, 68 milliárd koronára növelte értékesítését, meghaladva ezzel a 66 milliárdos piaci konszenzust.
Az orosz–ukrán háború és a globális csiphiány okozta ellátási nehézségek mellett az Ericssonnak egy iraki korrupciógyanús ügy miatt indított vizsgálattal és a befektetők haragjával is szembe kell néznie. A vállalat ellen az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma és az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálatot folytat a közel-keleti országban tanúsított múltbeli magatartása miatt. A vállalat közölte, hogy mindkét szervvel együttműködik, az ügy várható kimenetelét azonban még nem lehet megítélni.
