Rontotta Nagy-Britannia államadóságának kilátását az S&P

Az S&P elsősorban azzal a várakozásával indokolta a szombat hajnalban Londonban bejelentett lépést, hogy a brit kormány által minap bejelentett nagyszabású adócsökkentési program, valamint a háztartások energiaszámláinak kordában tartását célzó, ugyancsak jelentős értékű intézkedéscsomag az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt, és az államadósság-ráta is felfelé tartó pályára kerül a jövő évtől várt csökkenés helyett.

A brit kormány a meredeken emelkedő megélhetési költségek, a 10 százalék környékén járó, évtizedek óta nem mért infláció és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítése végett a múlt héten az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg.

Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a londoni alsóházban egy hete tartott ismertetésében – több más nagy horderejű intézkedéssel együtt – bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz. 

A font a 45 milliárd font (több mint húszezermilliárd forint) értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt a héten rekordmélységekbe, egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe gyengült a dollárral szemben.

Mindeközben az irányadó tízéves brit állampapír hozama – a 2008-as globális pénzügyi válság óta először – 4 százalék fölé emelkedett.
A brit kormány adócsökkentési programját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is közleményben bírálta, és javasolta az intézkedése „újragondolását”. Az IMF véleménye szerint ugyanis a program várhatóan szélesíti a jövedelmi egyenlőtlenségeket, és felhajtóerőt ad az inflációnak.
Az államadósság-finanszírozás költségeinek csökkentése és a piacok megnyugtatása érdekében a Bank of England a héten 65 milliárd font értékű soron kívüli állampapír-vásárlási programot jelentett be.
A brit jegybank a rendkívüli intervenciót azzal indokolta, hogy a brit pénzügyi eszközök markáns mértékben átárazódtak, és ez különösen a hosszú futamidejű brit államadósságot érinti.

A Bank of England szerint ha a piacok e „rendellenes működése” folytatódik, vagy ha a helyzet még tovább romlik, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.

Az S&P Global Ratings a brit államadós-osztályzat kilátásának negatívra rontásához fűzött indoklásában szintén kiemelte azt a véleményét, hogy a brit kormány adócsökkentési programja az államháztartási egyensúlytalanságok jelentős mélyülésének kockázatával jár, emellett növeli az államháztartás hitelfinanszírozásának költségeit, és komplikálja a 10 százalék közelében járó infláció megfékezésének feladatát.

A nemzetközi hitelminősítő közölte: számításai szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államháztartási hiány a 2023–2025 közötti időszakban évente átlagosan 5,5 százalék lesz a cég által eddig várt, 3 százalék alatti átlagos éves deficit helyett.
A S&P ebben a környezetben azzal számol, hogy a GDP-arányos nettó államadósság-ráta a következő két-három évben emelkedésnek indul, és 2025-re eléri a 97 százalékot.
A hitelminősítő várakozása szerint a brit gazdaság a következő negyedévekben technikai recesszióba kerül. Az S&P előrejelzése szerint a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik, 2024-ben pedig 1,4 százalékkal nő.
A S&P Global Ratings közölte, hogy ez jelentősen rontott előrejelzés, mivel eddigi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos, 2024-re 2,2 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.