Levegőhöz juthatott volna a forint a dollár visszatáncolásától, ehelyett minden látható közvetlen ok nélkül – akárcsak szerdán – a magyar fizetőeszköz árfolyamát csütörtökön is újabb hirtelen eladási hullám sújtotta.
Dél közeledtével a forint 415 környékén kereskedett az euró ellenében, ami bő 1 százalékos hirtelen gyengülés a szerdai záró és a reggeli kezdő szintekhez képest is. Hasonló hirtelen gyengülési hullámot a szerdai kereskedésben is láthattunk: akkor 405 környékéről vetették vissza az árfolyamot 410 fölé, most pedig 415-öt tesztelget.
Az elmúlt egy hónapban technikai értelemben vett keresztúton ragadt a forint, heves ingadozás közben, és a 400-as vonalon túli áttöréssel próbálkozott, de benne maradt a pakliban az elemzők szerint az ellenkező, gyengülő irányba való kitörés lehetősége is.
A szerdai eladást valószínűleg a pénzügyi piacokon tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke generálta. A lap értesülése szerint az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy az uniós pénzügyminiszterek fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak járó költségvetési pénzekből. Korábban a Der Spiegel is hasonlót írt, de arra nem reagált ilyen érzékenyen a piac.
Német lapértesülés: 7,5 milliárd eurós forrástól eshet el Magyarország – esik a forint és vele együtt az OTPA Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy értesült, az Európai Bizottság szerint Magyarország nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett ígéreteit. |
Mi indította el a forintot csütörtökön reggel érő lökést, egyelőre nem azonosítható. „Ez a gyengülés világosan az EU-pénzekről szóló sztoriról szól” – idézte a Reuters Virovácz Pétert, az ING Bank hazai vezető elemzőjét.
Összeszedtük, melyek azok a fő tényezők, amelyek rövid távon a forint árfolyamát alakítják. Mind a négy nemzetközi, de közülük csak egy pozitív, és a másik három érinti Magyarországot.
A nemzetközi devizapiac: pozitív
A „nemzetközi alapszél” elméletben segítené a forintot, hiszen a Federal Reserve ülésének szerda este közzétett jegyzőkönyve rátett a várakozásokra, hogy lassulnak az amerikai kamatemelések. Ez gyengítette a dollárt, ami használni szokott a közép-európai devizáknak az euróval szembeni árfolyamaikban is.
Tulajdonképpen ez most is megtörtént: a cseh korona és a lengyel zloty ugrásszerűen erősödött csütörtökön. Ellentétben a forinttal, amely pont az ellenkezőjét csinálta.
Az ellentétes mozgásból az is kitűnik, hogy a forint gyengülésének nincsen monetáris politikai oka: mindhárom ország jegybankja tulajdonképp leállt a korábbi lendületes kamatemelésekkel, és ha valamelyikük jegybanki szigora felfelé kilóg a három közül, az pont a Magyar Nemzeti Bank – és ez forinttámogató tényező.
Az uniós pénzek: negatív
Miközben az unió az energiaválsággal birkózik, és szövevényes alkudozások és hatalmi játszmák folynak, Magyarországnak és Lengyelországnak van plusz egy problémája: a „jogállamisági vita” miatt mindkét országtól jelentős pénzeket tart vissza Brüsszel.
A vita állásáról szóló hírek különösen a kisebb forgalmú, tehát könnyebben mozdítható forint árfolyamát befolyásolják erőteljesen, és az e heti német sajtójelentések szerint marad a brüsszeli ejnyebejnye álláspont, ami egy válságos időszakban kisebb finanszírozást jelent. Bármilyen hír, amelyből az derülne ki, hogy túlzott a pesszimizmus, segíthetne a forintnak, de jelen pillanatban fordítva áll a helyzet.
Zsarolás, politikai játszmák, alkudozások zajlanak a színfalak mögött Magyarországról – december 6-án dől el a hazánknak járó uniós pénzek sorsaAz EP a bizalmatlansági indítvánnyal zsarolja a brüsszeli bizottságot, amely kénytelen a pénzügyminiszterek tanácsára hagyni a Magyarországnak járó pénzekről szóló döntést. A tanács december 6-i ülésén Budapest jó alkupozícióban van, az Ukrajna megsegítésére szánt 18 milliárd eurós kölcsön felvételéhez és a globális minimumadó uniós bevezetéséhez ugyanis egyhangú döntés szükségeltetik. |
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter optimistán nyilatkozott, de a devizapiaci kereskedők nem vették ezt az üzenetet.
Uniós pénzek: Navracsics arra számít, az év végéig aláírhatják a megállapodásokat„Abban bízunk, hogy jövőre maradéktalanul hozzáférünk az uniós pénzekhez” – mondta a területfejlesztési miniszter. |
Energiavita: negatív
Mivel Magyarország vezetékeken keresztül kapja az olajat és a földgázt, nem a tengeren, mint más országok, és jórészt a szankciós tűz alá került Oroszországból, minden olyan újabb uniós intézkedés, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát, illetve az árak emelkedését okozhatja negatív a forintnak.
Ezen a fronton sincs nyugalom. Brüsszelben csütörtökön összeültek az uniós tagok energiaügyekkel foglalkozó miniszterei, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „veszélyes javaslatok” kerülnek az asztalra.
„Veszélyes javaslatokról” tárgyalni utazott Brüsszelbe a külügyminiszterKét újabb veszélyes javaslatot lesz az asztalon az energiaügyekkel foglalkozó uniós miniszterek csütörtöki egyeztetésén – posztolta a Facebookon a ferihegyi repülőtérről az ülésre utazó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az olajársapkáról és a gázárszabályozásról lesz szó, a magyar érdek a mentesség. |
A visegrádi négyek találkozója: negatív
Egyelőre negatív a forint számára a visegrádi négyek még el sem kezdődött kassai találkozójának „mérlege”.
Ha cseh, szlovák, lengyel és magyar kormányfők délután egységet tudnak felmutatni, akár még pozitívre is fordulhat ez a tényező. A nemzetközi devizapiaci szereplők rendelkezésére álló előzetes jelentések azonban inkább a megosztottságot és a Magyarországot ért bírálatokat emelik ki az ukrajnai háború kezelését illetően.
Az AP vagy a német FAZ még arról is hosszasan értekezik, hogy vitát okozhat a csúcstalálkozón a szurkolói sál, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a Görögország elleni barátságos futballmérkőzésen viselt. „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs” – kommentálta az erről szóló korábbi jelentéseket Orbán.
Szlovák sálban fotózkodott Orbán ViktorA kormányfő a Nagy-Magyarországot ábrázoló sál okozta diplomáciai botrány után állt össze egy közös fényképre Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel. |
