Parázs vitát hozott Strasbourgban az Európai Parlament (EP) keddi vitanapja, amelynek témája a hazánknak járó uniós forrásokról döntő tárgyalássorozat állása volt. Az EP várhatóan ma felszólítja a bizottságot a jogállamisági eljárás folytatására, ugyanakkor újdonságként egyre több forrás szerint ezt a bizottság komolyan is fogja venni, és enged a parlament nyomásának. 

3d rendering European Union flag, Hungary flag puzzle piece 3d rendering European Union flag with Hungary flag puzzle piece, magyarország, európai unió, pénz, kölcsön, visszafizetés, befizetés
Fotó: Getty Images

A héten ismét Magyarország volt napirenden az EP-ben. Kedden arról a javaslatról vitáztak, amely felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy a kondicionalitási feltételeknek való meg nem felelés miatt tegyenek javaslatot a hazánknak járó uniós források befagyasztására, és addig a magyar helyreállítási tervet se fogadják el, amíg a jogállamisági feltételek nincsenek biztosítva. A vita után ma szavaznak az EP-ben a javaslat szövegéről, az Európai Néppárt, a Zöldek és a liberális Renew képviselői által támogatott tervezet várhatóan megkapja a kellő többséget Strasbourgban.

A keddi vitanapon Deutsch Tamás, a téma magyar felelőse felszólalásában úgy fogalmazott, hogy amit az EP csinál, az már beteges politikai elvakultságot tükröz. A képviselő szerint 

lesz megállapodás a bizottság és Magyarország között, ezért támadják most a parlamentből a bizottságot, hogy ne merjen megegyezni Magyarországgal. 

Hidvéghi Balázs kormánypárti képviselő szerint pedig minden vád, amellyel Magyarországot évek óta támadják, hamis.

Daniel Freund, a zöldek európai parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy bár ő nem hallotta a magyar képviselők felszólalását, de évek óta mindig ugyanazt ismételgetik, hogy ez csak egy boszorkányüldözés velük szemben. Azzal a német képviselő is tisztában van, hogy a parlament határozatának nincs jogi kötőereje a bizottságra nézve, azonban azt hangsúlyozta, hogy a testület egyre jobban figyel az EP-re, és egy nagy többséggel megszavazott állásfoglalást figyelembe fognak venni a döntésüknél. Éppen ezért nem tudja elképzelni, hogy a bizottság lezárná a hazánkkal szemben folytatott eljárását, és ne tenne javaslatokat a tanácsnak a pénzek befagyasztására. 

Ha ez mégis megtörténne, akkor a parlament élne velük szemben a bizalmatlansági indítvány eszközével, amellyel visszahívhatná a biztosokat hivatalukból. Ezzel persze a bizottság is tisztában van.

A kondicionalitási feltételekről szóló tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint 

a bizottságot nyomás alatt tartja az Európai Parlament, és emiatt nem vállalják fel annak politikai felelősségét, hogy bár minden vállalását teljesítette a magyar kormány, visszavonják a források befagyasztására irányuló javaslatait.

Mivel a végső döntést nem ők, hanem a tanács hozza meg, logikus lépés, ha a politikai felelősséget nem a bizottság, hanem a tagállamok pénzügyminisztereiből álló tanács viseli. Ezt a forgatókönyvet erősíti Didier Reynders igazságügyi biztos felszólalása is a parlament keddi vitanapján, aki már azt mondta, hogy Magyarország nem volt képes kezelni a helyzetet, és rendszerszintű szabálytalanságok voltak. A tegnap a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapban megjelent cikk is úgy tudja, hogy a bizottság javaslatot fog tenni a hazánknak járó pénzek egy részének befagyasztására.

Forrásaink szerint a bizottság november 30-án ismerteti álláspontját, és szintén szerdán határozhatnak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról, azonban ha ez megtörténik is, ameddig a jogállamisági feltételekről szóló eljárás le nem zárul, addig vélhetően ennek a forrásaihoz sem férhet hozzá hazánk. 

Az Európai Unió Tanácsa december 6-ra tűzheti napirendjére a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztésének kérdését.

A 26 tagállam pénzügyminisztereiből álló tanács rendes eljárásban szavazhat a magyar pénzekről (Magyarország nem szavaz), ami azt jelenti, hogy 15 miniszter egyetértése szükséges ahhoz, hogy a bizottság javaslataival összhangban befagyasszanak uniós forrásokat, és ennek a 15 miniszternek képviselnie kell az unió lakosságának 65 százalékát. 

Azt Daniel Freund is kétségesnek tartja, hogy a pénzek felfüggesztéséhez szükséges tanácsi többség meglegyen, azonban ez nem tűnik egyértelműnek. Beszédes lehet, hogy

ugyanezen a napon két másik, az EU-nak fontos ügyben szavaz a tanács, és mindkettőhöz egyhangú többség kell. 

Az egyik az Ukrajna megsegítésére szánt 18 milliárd eurós kölcsön felvételéről, a másik a globális minimumadónak a tagállamok számára történő bevezetéséről szól. Mindkét javaslatot elutasítja a  magyar kormány, és mindkét javaslathoz elég egy tagállami vétó, hogy kudarcba fulladjon. Éppen ezért parázs viták várhatók a témában, és több tagállam szavazata múlhat azon, hogy a magyar fél hogyan áll ehhez a két kérdéshez – végső soron ezen múlhat a hazánknak járó uniós források sorsa is.