Párizs kiütötte Londont a nyeregből, és éllovas lett a kontinens részvénypiacán
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTrónfosztás volt a nyugat-európai tőkepiacon, a részvénypiaci összkapitalizáció alapján már nem a londoni, hanem a párizsi tőzsde a kontinens éllovasa. Az utóbbin a luxusipari LVMH (Moet Hennessy Louis Vuitton) jelenleg a legértékesebb vállalat 364 milliárd dolláros kapitalizációval, amely duplája a 2021-es magyar GDP-nek.
A Louis Vuitton márkát is tulajdonló LVMH Európa legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatának számít. A céget a francia börzén a L’Oréal, a Hermes, a TotalEnergies és a Sanofi követi. A londoni tőzsdén a piac jelenleg az AstraZenecát tartja a legtöbbre, a verseny azonban szoros a Shell-lel, a két óriáscég 197, illetve 196 milliárd dollárt ér az aktuális árfolyamok alapján.
A top 5-be az Unilever, az HSBC, illetve a Rio Tinto fért be. A legértékesebb vállalatok élmezőnye részben hasonló szektorokat fed le, képviselteti magát a gyógyszeripar, az olajszegmens, de a franciáknál látványos a luxusipar előretörése (LVMH, Hermes vagy kissé lemaradva a rangsorban a Gucci márkát birtokló Kering, illetve a Dior).
A Bloomberg körképe szerint a luxusmárkák piacán dúl az optimizmus, a jelek szerint a kínai Covid-szigor enyhítése jelentős vásárlói réteget aktivizált, amely igyekszik bepótolni az elmúlt két évben halasztott költéseit. A francia tőzsde részvénypiaci kapitalizációja 2823 milliárd dollár, a csatorna túloldalán pedig 2821 milliárd összpontosul.
Fotó: Getty Images
A Brexit-szavazás évében – 2016-ban – 1500 milliárd dollárral értek többet a londoni tőzsdén kereskedett részvények, mint a párizsiak. Az ok a kilépés gazdasági következményeiben keresendő, a Bloomberg TV-nek Michael Saunders, a Bank of England korábbi döntéshozója azt mondta, ha a búcsú az EU-tól nem csökkentette volna a szigetország potenciális gazdasági teljesítményét, akkor nem lenne szükség adóemelésekre és kiadáscsökkentésekre.
A londoni tőzsde vezető részvényeinek árfolyama a gazdasági nehézségek – energiaválság, két számjegyű infláció, Liz Truss kormányfő 45 napos tevékenysége és bukása – ellenére nem csökkent az idén (az FTSE 100 index mindössze 1,6 százalékkal ereszkedett januártól), a középmezőny reprezentánsa (FTSE 250) viszont 18 százalékkal esett. A londoni tőzsde trónfosztásában devizahatások is szerepet játszottak : a két részvénypiac kapitalizációját dollárban hasonlították össze, amellyel szemben a font 13 százalékkal vesztett értékéből, míg az euró csupán 9,2-et.
