Moszkva közölte, hogy a rubel árfolyama védelmében múlt péntek óta jüaneladásokat hajt végre a devizapiacon. Ez azt jelzi, hogy az Oroszország elleni szankciók nyomán a kínai deviza veszi át a dollár szerepét.  

Chinese yuan banknote and russian rouble
Chinese yuan banknote and russian rouble. Concept trade and cooperation
Fotó: Getty Images

A nyugati szankciókkal szemben Oroszország meglepően ellenállónak bizonyult, de ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a világ legnagyobb energiahordozó- és nyersanyagexportőre egyre inkább Kína felé fordult. A kínai diákok elözönlötték az orosz egyetemeket, a moszkvai turistalátványosságok környékén az orosz és az angol feliratok mellett megjelentek a kínai karakterek is, Putyin elnök pedig „korlátok nélküli kapcsolatokról” beszél Hszi Csin-ping kínai elnökkel. 

Az orosz pénzügyi tárca – amely a központi bankkal együttműködve próbálja meg tompítani a szankciók hatását – közölte, hogy 54,5 milliárd rubel (durván 800 millió dollár) értékben ad el devizát január 13-tól kezdve. Moszkva kénytelen védeni a rubel árfolyamát, mert a szankciók miatt csökkennek az olaj és a gáz eladásából származó bevételei, viszont a rubel árfolyama jelentősen megerősödött a jüannal szemben, miután Kína rubelben fizet az energiaimportért.

A jüan-rubel árfolyam alakulása: a háború kezdete óta erősödik a rubel

„Az árstabilitás javítása, valamint a gazdasági kondíciók tervezhetősége érdekében, továbbá a volatilis energiapiaci helyzet költségvetésre gyakorolt hatása miatt a pénzügyi tárca ismét a piacra lép likvid eszközök eladásával, illetve vásárlásával” – közölte a minisztérium. A moszkvai jegybank szintén bejelentette, hogy a továbbiakban aktívan jelen lesz a rubel-jüan piacon. 

Az idei költségvetést 70,1 dolláros hordónkénti Ural-árral tervezték. Az orosz kőolajkeverék ára nagyjából 50 dollár körül ingadozik. 

A nominális az idén 2,14 ezermilliárd dollár körül alakulhat, ami 2013 óta a legmagasabb érték – áll a Nemzetközi Valutaalap előrejelzésében.

Oroszországban hosszú évtizedeken keresztül, a Szovjetunió 1991-es összeomlása után a dollár volt a meghatározó külföldi deviza. A kínai fizetőeszköz a szankciók idei bevezetése óta vált népszerűvé. A váltás gyorsaságát jól jelzi a MOEX Group statisztikája:

az elmúlt év elején a jüantranzakciók értéke mindössze 1 százalék volt a moszkvai devizapiacon, mára ez az arány 48 százalékra emelkedett.