A közép- és kelet-európai szuverén államok finanszírozási költségei enyhültek ugyan Oroszország ukrajnai invázióját követő első kiugrás óta, de a háborúnak tartós - ha nem is állandó - hatása lehet arra, hogy a régió kibocsátói milyen költségekkel szembesülnek, amikor hitelt vesznek fel a kötvénypiacon. Az irányadó magyar tízéves jelenlegi hozama 8,5 százalék, egy évvel ezelőtt viszont 5,3 százalékos hozam mellett lehetett kibocsátani ilyen futamidejű államkötvényeket.
Oroszország tavaly február 24-én szállta meg Ukrajnát. Minden kötvénykibocsátó, nem csak a feltörekvő piacokon lévők, érezték ennek hatását a hitelfelvételi költségeik alakulására. A háború súlyosbította a Covid-19 világjárvány okozta amúgy is magas inflációt, ez a központi bankokat kamatemelésre késztette, ami pedig a hitelezést tette drágábbá.
Az új kötvények kibocsátása egyre drágábbá vált, mivel a felárak nőttek, és a kibocsátók "közép- és kelet-európai kockázati prémiumot" (magasabb hozamot) követeltek.
A kelet-közép-európai finanszírozási költségek a közelmúltban az inflációs folyamatok javulásával és az energiaárak csökkenésével némileg mérséklődtek, de nehéz elképzelni, hogy gyorsan tovább ereszkedjenek, hacsak a háború nem ér véget holnap
- mondta egy amerikai alapkezelő a Global Capital pénteken megjelent régiós kötvénypiaci kitekintőjében. "És még ha a háború hirtelen véget is érne, a dolgok akkor sem fognak visszatérni a régi kerékvágásba."
A kelet-közép-európai kötvénypiaci befektetők által elvárt prémium számszerűsítése ugyanakkor nem egyszerű, mert minden ország helyzete más és más. Lengyelország és Magyarország például vitában áll az EU-val, ami miatt a két ország nekik járó finanszírozási forrásoktól esik el, ez viszont a befektetők szerint extra prémiumot indokol a kötvényeikre.
Nincsenek egyelőre jelei annak, hogy a hitelfelvételi költségek javulni fognak, még akkor sem, ha a korábban az orosz energia importtól függő országok alternatív forrásokat találnak. Úgy tűnik, hogy az elmúlik, de az adósságfelvétel költségei hosszú évek óta nem látott szinteken ragadhatnak, az finanszírozása pedig egyre nagyobb fejfájást okozhat
- mondta Liam Peach, a Capital Economics vezető feltörekvő piaci közgazdásza.
Peach emlékeztetett rá, hogy a régióban a cseh és a magyar gazdaság függött leginkább az orosz energiaellátástól. Ismert, hogy 2022-ben az energiaárak elszálltak, ami arra késztette a régió több kormányzatát, hogy közbelépjen és megvédje a lakosságot és a vállalkozókat az elszabadult piaci áraktól. Ezt azonban gyakran csak újabb hitelek felvételéből sikerült finanszírozni - teszi hozzá a szakértő.
Hosszú távon aggályosabb Magyarország helyzete, amely elveszítheti befektetési ajánlású besorolását a hitelminősítőknél a következő két évben. Jó hír azonban, hogy a régiós országok államadósság finanszírozása minden bizonnyal rendben lesz, tekintve, hogy ezekben az államokban az átlagosnál gyorsabb ütemben nő a gazdaság. Rövid távon azonban elkerülhetetlenül nyomás nehezedik majd az államháztartásokra - érvelt a a Capital Economics vezető feltörekvő piaci közgazdásza.
