Totális paradigmaváltást hoz a Magyar Telekom értékében a cég idei évtől elfogadott, inflációhoz igazított árazási politikája, ezért 14,5 százalékkal, 600 forintra emelte a jelenleg 365 forint környékén ingadozó részvények célárát a Concorde. Az ajánlás ezek után természetesen továbbra is vétel.
Az indexálásnak köszönhetően a Telekom bevételei – a tavalyi 7 százalékos bővülés után – idén és jövőre rendre 6, illetve 5 százalékkal nőhetnek, ami bőven elegendő lesz az inflációs költségnyomás kompenzálásához,
erre tekintettel a cég nettó nyeresége jövőre 9, 2024-ben 22, 2025-ben pedig 23 százalékkal nőhet, mindhárom évben az előző évihez mérten.
Mivel pedig a cég osztalékpolitikája alapján a korrigált nettó nyereség 60-80 százalékát fordítja részvényesei javadalmazására, ezért – még a legkisebb, azaz 60 százalékos mérték esetében is –
a juttatás részvényenként 38 forintra nőhet idén, amelyet jövőre 45 forintos, az azt követő évben már 56 forintos javadalmazást követ.
Apropó, részvényesi javadalmazás, az elmúlt években a cég abszolút és – az osztalékhoz képest – relatív értelemben is egyre több forrást fordított a részvény-visszavásárlásokra.
Ha ez a tendencia folytatódik, az részint kedvező, mert a részvények árfolyama messze alulmúlja 670 forintos könyv szerinti értéküket, ezért a program növeli az egy részvényre jutó nettó nyereséget. Másrészt, a jelenleg 36,5 százalékos közkézhányad további – évi 3-4 százalékos – csökkenése elriaszthatja a külföldi befektetőket.
Ettől függetlenül az emelkedő profitnak és javadalmazásnak – véli Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője – meg kell mutatkoznia a kurzusában is.
Ezért a közelmúltbeli rali folytatódhat, annál is inkább, mert az eddigi 35 százalékos drágulást a hazai kötvényhozamok hasonló tempójú csökkenése váltotta ki, az indexálás által vezérelt profitbővülést még nem árazta be a piac.
Mi több, a befektetők elkezdhetnek az extra nyereségadó 2024-es visszavonására is spekulálni, ami 2025-ben részvényenként 15-20 százalékkal növelhetné a részvényesi javadalmazást.
Az elemző szerint ugyanakkor a vállalat – ismerve a cégvezetését – valószínűleg jóval konzervatívabb előrejelzést adhat ki a február 22-re várt negyedik negyedéves gyorsjelentésében.
Az indexálás várhatóan nem ütközik politikai ellenállásba sem,
hiszen a kormány nemrégiben nemzetstratégiai jelentőségű tranzakciónak minősítette a Vodafone Magyarország felvásárlását, és a vevő 4iG a megnövekedett működési költségek miatt, illetve azért, hogy képes legyen az akvizícióhoz felvett hitelek törlesztésére, nem nélkülözheti a díjemeléseket.
Ebben az évben a növekvő bevételek hatását némileg lerontja a Magyar Telekom összkiadásainak 40 százalékát kitevő energiaköltségek 300 százalékos megugrása, ám 2024-ben a Concorde már nem számít hasonló költségemelkedésre, az inflációs indexálás viszont marad.
Ráadásul a verseny a következő két-három évben várhatóan visszafogott lesz a szektorban, mivel a 4iG-nek rengeteg teendője lesz még a Vodafone és a Digi átszervezésével. Gaál Gellért még azt is megkockáztatja, hogy ezalatt a Magyar Telekom tovább erősítheti vezető pozícióját.
A 4iG emellett erősen eladósodott, a felvásárlás utáni pro forma nettó adósságának az EBITDA-hoz viszonyított aránya majdnem ötszörös lesz, ami az elemző véleménye szerint visszatartja a menedzsmentet egy éles verseny megindításától.
Az viszont előre látható, hogy a Telekom állami szférában működő ügyfelei átszivárognak majd az újjászervezett konkurenciához.
A hatásait boncolgatva az elemzés megállapítja, hogy az indexálás a háztartások számára sem okoz túlzottan nagy problémát, lévén a nagyjából 18 ezer forintos átlagos havi távközlési előfizetési költség jövedelmük 3-4 százalékát teszi ki.
Csak a bevétel nőhetett a Telekomnál, a nyereség csökkenhetettMegközelíthette a 200 milliárd forintot a Magyar Telekom árbevétele a tavalyi utolsó negyedévben. A főbb eredménysorokon visszaesést várnak az elemzők. |
