Az utóbbi napok amerikai bankcsődjei óta 460 milliárd dollárral zuhant a banki részvények globális piaci értéke – áll a Financial Times szombati összesítésében. A londoni üzleti napilap adatai szerint a legnagyobb tőzsdei veszteségeket az amerikai bankszektor szenvedte el: a KBW Bank Index március eleje óta 18 százalékkal zuhant. Az európai Stoxx 600 bankrészvénymutató 15 százalékkal, a japán Topix 9 százalékkal esett ebben a hónapban.
Részvényárfolyamokra átszámolva ez azt jelenti, hogy az amerikai bankpapírok 268 milliárd dollárt, az európai bankrészvények 163 milliárd dollárt, a japán pénzügyi szektor részvényei 29 milliárd dollárt vesztettek piaci értékükből az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje által elindított eladási hullámban.
A Financial Times hangsúlyozza, hogy a globális koronavírus-járvány három évvel ezelőtti elhatalmasodása óta nem volt példa ilyen meredek tőzsdei veszteségekre ebben a szektorban.
Az MTI által idézett lap szerint a pénzügyi rendszer stabilizálására és a szélesebb körű pánik megakadályozására kifejtett erőfeszítések részleges sikerrel jártak. A Credit Suisse részvénye például azután is 8 százalékot zuhant, hogy a svájci jegybank csütörtökön 50 milliárd svájci frank értékű sürgősségi hitelkeretet nyitott a bankóriás számára.
Itt az MNB reakciója a forintot mélybe taszító svájci bankbotrányraA Magyar Nemzeti Bank az amerikai pánik után a svájci káosszal kapcsolatban is azt hangsúlyozza, hogy a hazai hitelintézetek egészséges hitelezési és mérlegadatokkal rendelkeznek, működési mutatóik pedig még a 2008. évi válságidőszakkal összehasonlítva is megbízhatóbb képet mutatnak. |
A piaci felfordulást még az erőteljes pozícióban lévőnek tartott nagybankok is megszenvedték: a Goldman Sachs kamatpiaci termékekkel kereskedő részlege például 200 millió dollárt vesztett, miután a kétéves amerikai kincstárjegy hozama 1987 óta nem mért ütemben esett.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5-10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).
