A magas hozamok mellett egyre szaporodnak azok a hirdetések, amelyek ingyen pénzt ígérnek a lakástulajdonnal rendelkezők számára, mindenféle kockázat nélkül. De valóban létezik ez a lehetőség, és valóban kockázatmentes?
Az mindenképpen tény, hogy az inflációhoz kötött Prémium (PMÁP) 2030/I sorozata jelenleg 16 százalékos hozamot kínál, míg szabad felhasználású jelzáloghitelt már 10 százalék körüli kamat mellett lehetséges felvenni. A kérdéses állampapír hozama az inflációhoz kötött és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve az elemzők előrejelzése alapján feltehető, hogy az idei átlagos is olyan szinten marad, hogy nemcsak a jövő évi, hanem az azt követő évi hozam is magasabb lehet a hitelt terhelő 10 százalék körüli kamatnál, így
a hétéves állampapír első két évében biztosan jól járunk, azonban a szabad felhasználású jelzáloghitelt 20 évre vesszük fel, 10 évre vagy akár a futamidő végéig rögzített kamattal.
A előtörlesztésére is van lehetőség, és annak díja alacsonyabb a hozamkülönbözetnél, így az egyetlen kockázat az, hogy adott esetben képesek leszünk-e az állampapírokat megfelelő árfolyam mellett értékesíteni. Az allampapir.hu szerint a PMÁP esetén a forgalmazók, meghatározott feltételek mellett, napi vételi árfolyamot jegyeznek az adott állampapír sorozataira, így azok a lejáratot megelőzően a forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint eladhatók.
Vagyis, ha ezen papírok hozama a jelzáloghitel kamata alá csökken, akkor a napi vételi árfolyamon múlik, hogy azt a még fennálló tőketartozás és előtörlesztési díj összegéért el tudjuk-e adni. Ugyanakkor van két évnyi hasznunk is, amit akár újrabefektetve további hozamot érhetünk el, csökkentve a kockázatot. Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy ezzel az eladással nem éljük-e fel a korábbi nyereségünket.
Érdemes azzal is számolni, hogy az állampapírt nem névértéken fogjuk tudni megvásárolni, hiszen a hitelfelvételnek is van némi átfutása és a felhalmozott kamatot mind vétel, mind eladás esetén érvényesíti az államkincstár, továbbá ezen két érték között is van 1 százalékpont különbözet. A felhalmozott kamat megjelenése az árfolyamban így az első évi nyereségünket a kamatfordulóhoz közeledve folyamatosan csökkenti, ám ha hiszünk az inflációs előrejelzéseknek, a következő évben még mindig szép összeget tehetünk zsebre.
A kockázat tehát a második kamatforduló utáni, 2025. február 20-i árfolyam kérdése, abban az esetben, ha a 2024-es infláció, plusz a PMÁP által kínált 1,5 százalékos kamatprémium elmarad a jelzáloghitel kamatától – ha nem marad el, akkor tarthatjuk tovább az állampapírt, egy évvel későbbre tolódik a kérdéses dátum és a nyereségünk is nő.
További kockázatot jelenthet a hitelfelvétel időigénye is, hiszen az is előfordulhat, hogy elfogy az arbitrázs realizálásához szükséges állampapír,
hiszen az állam nem a jókedvéből ad el állampapírt, hanem azért, hogy kiadásait finanszírozza. Ha a szükséges összeget sikerült felvenni, nem biztos, hogy újabb PMÁP kibocsátás következik.
2024-re az MNB 2,3–4,5 százalék közötti inflációt vár, míg más előrejelzések között nagy a szórás: 3,2 százalék és 10 százalék között. A 2,3 százalékos érték esetén a PMÁP hozama 3,8 százalék, vagyis már érdemesebb lehet az előtörlesztés lehetőségével élnünk, már amennyiben megfelelő áron el tudjuk adni az állampapírt. Két év alatt a tőketartozás nem nagyon csökkent, úgyhogy legalább 95 százalékos árfolyamra szükségünk lesz ekkor, ez azonban távolról sem garantált, a webkincstár felületén 50 százalékot épp csak meghaladó árfolyamokat is találhatunk, igaz ezek nem 5 éves időtávra szólnak, hanem jóval hosszabbra, régebbi kibocsátás és alacsony fix kamatok mellett.
Azonban jelenleg például a négy év múlva lejáró Magyar Államkötvény 2027/A is 75 százalékos árfolyam mellett mozog. Ennek persze fontos eleme a PMÁP kamatelőnye, de nem tudhatjuk előre, hogy 2025-ben milyen állampapírok lesznek forgalomban és mekkora lesz a 2030/I árfolyama, így
azt állítani, hogy a hitelből állampapír teljes mértékben kockázatmentes lenne, talán túlzás.
A kockázat persze nem óriási és talán kezelhető is, de a meredeken zuhanó infláció könnyen jelenthet gazdasági visszaesést is, ami akár súlyos problémát is okozhat akkor, ha belevágunk ebbe a lehetőségbe. Ha viszont nem kockázatmentes profitot keresünk, hanem bízunk a szerencsénkben, akkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy az eredeti hitel fedezete nem az állampapír, hanem az ingatlanunk, így van egy újabb, tehermentes likvid eszközünk, amire további hitelt vehetünk fel, bár talán az utóbbi években a legtöbb magyar bank nem ad lombardhitelt lakossági állampapírra. Továbbá minden egyes további hitel növeli a kockázatunkat is.
Végezetül nézzük meg egy kicsit távolabbról is ezt a lehetőséget, hiszen remekül rávilágít arra, miért jelent az inverz hozamgörbe recessziót. A fenti példában ugyanis hosszú távra adósodunk el, és rövid távra adunk kölcsön lényegében.
Ezzel magánszemélyként szinte azt csináljuk, mint a bankok, a különbség főként annyi, hogy a bankok rövid távra vesznek fel hitelt, hogy azt hosszú távra adják kölcsön.
Azonban a banki hitelezésnek is vannak korlátai, amit a fenti hitelfelvétel oly módon szűkít, hogy abból sem fogyasztás, sem beruházás – tehát semmilyen reálgazdasági tevékenység – nem születik. Ráadásul hasonló lépésre nemcsak a háztartásoknak, de a vállalati szektornak is van lehetősége. A lehetőséggel úgy érhetünk el maximális nyereséget, ha a törlesztőt nem az állampapír hozamából, hanem fizetésünkből finanszírozzuk, ha erre nincs mód, a bank a fedezet ellenére sem fog hitelt adni. Ekkor viszont tovább csökken rövid távon a fogyasztásunk, ami a gazdaság és az infláció lassulásához vezet.
A hozamgörbe invertálódása tehát egy olyan anomália, amely nemcsak jelzi a gazdasági visszaesést, de a pénz időértékének összekuszálásával részben okozza is azt.
