Őrült volatilitás jellemezte a héten az amerikai középbankok piacát. Van ok aggodalomra, hiszen az Egyesült Államok történetének négy legnagyobb bankcsődjéből három – SVB, Signature Bank, First Republic Bank – az elmúlt két hónapban történt. A PacWest, amelyet sokan a negyedik dominónak látnak a sorban, csütörtökön 50 százalékot zuhant, pénteken meg 82 százalékot ralizott. Ám a pénteki árfolyamnyereséget sem tekinthetjük komoly felépülésnek, hiszen a idei teljesítménye ezzel együtt is mínusz 75 százalék. Vagyis a bank piaci értékének háromnegyede leolvadt alig négy hónap alatt. Nem meglepő egy ilyen kilengés egy olyan héten, amely Amerika második legnagyobb bankcsődjével indult. A First Republicot végül a JPMorgan vásárolta fel, ám ez a 2008-as bankmentéseket idézte, s versenyjogi aggályokat is felvetett, hiszen a legnagyobb bankház lett még nagyobb. A támadásokra mondta a JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon, hogy a középbankok fúziói is megoldást kínálnak a mostani bankválságra. De mielőtt ebbe az illúzióba ringathatta volna magát a piac, máris kijózanító hírként érkezett, hogy lefújták a Toronto-Dominion Bank (TD) és a First Horizon még tavaly februárban bejelentett, 13,4 milliárd dolláros egyesülését.
Voltak azért jó hírek is. Például a JPMorgan befektetőknek szóló elemzői komentárja, amely a Western Alliance, a Zions Bancorp és a Comerica részvényeit is felülsúlyozásra ajánlotta. Mondván,
a három középbank jócskán alulértékeltnek tűnik, részben az intenzív shortolás miatt.
Nos, az ajánlásra pénteken 45 százalékot pattant a Western Alliance, a Zions Bancorp közel 20 százalékot és a Comerica is 17 százalékot. Igaz, az idei teljesítmények így sem rózsásak. A Western idén eddig 54 százalékot zuhant, a Zions 51 százalékot, míg a Comerica 45 százalékot.
A középbankok pénteki felpattanása még a szektorindexek heti esését sem igazította ki.
A héten a KBW Nasdaq Regional Banking Index 8 százalékot esett, az SPDR S&P Regional Banking ETF pedig 10 százalékot, a Dow Jones Market Data szerint.
Bár a PacWest és a Western Alliance is azt közölte, hogy az elmúlt hetekben nem szenvedtek szokatlan betétkiáramlást, rendkívül törékeny a piac.
A csütörtök a pánik napja volt, a péntek meg egy sóhajralit hozott
– mondta David Chiaverini, a Wedbush Securities elemzője.
A középbankok sebezhetősége a 2008-as pénzügyi válságig vezethető vissza. Akkor a nagybankokat mentették, mert a csődjük az egész pénzügyi rendszert veszélyeztette volna. Ezzel bebetonozták az amerikai pénzügyi rendszer két szintjét, létrehozva egy biztonságos emeletet, és minden kockázatot az alsó szintbe falazva. Tovább színezi a képet, hogy a kisbankokat 50 milliárd dolláros eszközérték alatt automatikus stressztesztekkel vizsgáztatja a felügyelet, míg a 250 milliárdos eszközérték feletti nagybankok extra jelentésekre kényszerülnek, például a nem realizált kötvényveszteségeiket is nyilvánosságra kell hozniuk. A legenyhébb felügyeleti presszió alatt működő középbankok a pandémiás betéti boom pénzfeleslegét a pangó hitelezés miatt államkötvényekbe és jelzálogalapú kötvényekbe fektették. Ezek hiába biztonságosak, leértékelődtek a Fed kamatemelési ciklusa alatt. Ami
hatalmas nem realizált kötvényveszteséget írt a banki mérlegekbe.
Ha lejáratig tartják a kötvényeket, akkor nincs baj, ám ha likviditási gondok miatt eladásra kényszerülnek, akkor azt csak veszteségesen tehetik. Ennek széles körű felismerése vezetett a márciusi betétkivonási rohamhoz, amely megrendítette az amerikai hitelezés gerincét regionális középbankokba vetett hitet, és szűk két hónap alatt három bankcsődöt eredményezett.
