Kevesen gondolták volna, hogy az az amerikai bankfelügyelet engedi, hogy a legnagyobb tengerentúli hitelintézet, a JPMorgan még nagyobbra hízzon. Aztán Jamie Dimon, a bank vezérigazgatója a várakozásokra rácáfolva mégiscsak elhappolta a többi jelentkező elől hétfőn a First Republic Bankot (FRB).
A bejelentést követő elemző beszélgetésen Dimon kifejtette, hogy további konszolidációra számít az amerikai bankszektorban. Pár hónappal ezelőtt még az volt az általános vélekedés, hogy az FRB-t megmentik, mert túl nagy ahhoz, hogy bukni engedjék. A hétfői fejlemények azonban arra utalnak, hogy 180 fokos fordulatot vett a pénzügyi piacokat szabályozók álláspontja. A szándék egyértelmű:
arra szeretnék kényszeríteni a nagy regionális bankokat, hogy frigyre lépjenek egymással, így véve fel a versenyt a Wall Street óriásbankjaival.
A kisebb és közepes pénzintézetekre hasonló sors vár, az ügyfeleik sorra mennek át a méretük folytán kedvezőbb kondíciókat kínáló nagybankokhoz.
A folyamatot gyorsítja, hogy a kisebb hitelintézeteknél nagy arányban vannak a szövetségi betétbiztosítási rendszer által nem fedezett betétek, így ezek tulajdonosai a tőkeerősebb, biztonságosabbnak gondolt bankokhoz mennek át a megtakarításaikkal együtt. Szintén a koncentráció irányába hat, hogy fenyegeti a gazdaságot, az ingatlanpiacon egyre nagyobb a csődök, a nem fizető ügyfelek aránya, így csökken a bankok nyereségtermelő képessége.
A piac díjazta az FRB eszközeinek felvásárlását
A lét a tét
Az Egyesült Államokban több mint 4700 bank üzemel, ezeknek nagyjából a fele éli csak túl a következő évtizedet – jósolta a Reutersnek nyilatkozva Greg Hertric, a Nomura stratégája. Hasonló a helyzet, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. Akkor, 2007 és 2013 között a kereskedelmi bankok száma az Egyesült Államokban 14 százalékkal, nyolcszázzal csökkent.
Washington álláspontja nagyon óvatos a koncentráció kérdésében. Az FRB-t nyilván nem adták volna oda a JPMorgannek politikai jóváhagyás nélkül. Ugyanakkor tartanak attól, hogy a nagy fúziók, felvásárlások versenyjogi kérdéseket vetnek majd fel, egy-egy ilyen engedélyezési eljárás hónapokig elhúzódhat.
A Silicon Valley Bankot és a Signature Bankot hagyták is veszni, az FRB esete viszont már fordulatot jelez. Nehéz nem párhuzamokat vonni a Credit Suisse és a UBS esetével. Ott is gyakorlatilag egy hétvége alatt döntöttek arról, hogy az utóbbi megveheti az előbbit – olyan bankóriást teremtve ezzel, amely felveheti a versenyt az amerikai gigabankokkal is.
A politikai hozzáállás kérdése különösen kényes a jövő évi elnökválasztásokat is figyelembe véve. Biden elnök hétfőn egy kisvállalkozói konferencián üdvözölte az FRB eladását – de nem említette a JPMorgant –, viszont szigorúbb bankszabályozást sürgetett. Elizabeth Warren, a demokraták nagyasszonya, a szenátus bankokkal foglalkozó bizottságának egyik legbefolyásosabb tagja szintén emellett kardoskodott.
A bankreguláció szigorítása azonban politikai kérdés, és az újrázását a múlt héten bejelentő Biden számára meglehetősen kényes lenne ebbe belemenni, ha republikánus szimpátiájú szavazókat próbál maga mellé állítani.
„A First Republic csődje azt mutatja, hogy a dereguláció még rosszabbá teszi a túl nagy, hogy bukjon (too big to fail) problémát. Egy hanyagul felügyelt hitelintézetet most megvett egy még nagyobb bank – a számlát az adófizetők állják. A kongresszusnak jelentős reformokat kell végrehajtania, hogy helyrehozza a bankrendszer hiányosságait” – írta Twitter-bejegyzésében a befolyásos demokrata vezető.
