A normalizálódó energiaárak mellett is erős év eleji teljesítményt nyújtott a Mol, amely kissé csökkenő első negyedéves EBITDA-szintű eredményről, ám a tavalyihoz képest is megugró nyereségről számolt be péntek hajnalban.
Az iparágban leginkább figyelt pénzügyi mutató, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA 3,6 százalékkal 258,9 milliárd forintra csökkent a romló külső környezet és a magyar olajtársaságra nehezedő különadók következtében. A dollárban elszámolt 714 milliós CCS EBITDA 8 százalékkal elmaradt az elemzői konszenzustól.
A 161,7 milliárd forintos tisztított üzemi eredmény az előző évi szinten maradt, a háromhavi, 166,4 milliárd forintos adózott nyereség viszont – a különadók mellett is – ötödével magasabb a tavaly ilyenkor elkönyveltnél.
A 2022-esnél valamivel gyengébb évkezdés leginkább a kutatás-termelés (upstream) szegmens számlájára írható, amely 102,9 milliárd forintos EBITDA-t termelt január és március között, 37 százalékkal kevesebbet a tavalyi bázisnál az olaj- és gázárak visszaesése közepette. A Brent hordónkénti átlagára 81 dollárra, a földgáz ára pedig megawattóránként 55,9 euróra mérséklődött az időszakban. A Mol napi kihozatala 95 ezer hordó fölé emelkedett, meghaladva a társaság termelési előrejelzését.
A finomítás (downstream) üzletág a változatlanul erős árrések, ám az Ural-Brent árkülönbözetre kivetett 95 százalékos hazai különadó mellett 28 százalékkal megugró, 108,7 milliárd forintos eredményt szállított, ezzel ismét a legnagyobb hozzájárulású szegmenssé lépett elő.
Az üzemanyag-kiskereskedelmet is magában foglaló fogyasztói szolgáltatások szegmensét tavaly december óta már nem fogja vissza az üzemanyagár-sapka, miközben a társaság a hálózatát is folyamatosan fejleszti és bővíti. Mindezek meg is látszanak az üzletág eredményén, amely több mint kétszeresére, 45,7 milliárd forintra ugrott az év elején azzal együtt is, hogy a hazai kutak üzemanyag-forgalma csaknem ötödével esett vissza a hatósági ár kivezetését követően. A Lotos lengyelországi felvásárlása révén 200 millió liter üzemanyagot értékesített új piacán a Mol.
A legkisebb, gáz midstream szegmens 28,7 milliárd forintos EBITDA-val járult hozzá a csoportszintű eredményhez. A 85 százalékos javulás a határokon átnyúló szállítás iránti kereslet megnövekedésének volt köszönhető.
Az upstream üzletág kivételével tehát a Mol összes többi tevékenységi területének profitabilitása jelentősen javult 2023 elején.
Az egyszerűsített szabad pénzáram az időszak során meghaladta az 500 millió dollárt, amely szinte teljesen megegyezik az előző negyedévben, valamint a tavalyi első három hónapban elért eredménnyel.
A Mol csoport 2023 első negyedévében ismét megbízhatóan teljesített, mivel az üzletágak jó belső teljesítménye mérsékelte a normalizálódó makrokörülmények hatásait. Vállalatunk fontos mérföldköveket ért el a régió energiaszuverenitásának erősítésében: upstream üzletágunk növelte a hazai kitermelési szintet, saját kőolajat hoztunk Azerbajdzsánból Európába, és folytattuk azokat beruházásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a tengertől elzárt finomítóink különböző forrásokból származó kőolajhoz jussanak. A fogyasztói szolgáltatások pedig megerősödve került ki a tavalyi válságból, és megkezdte lengyelországi tevékenységét
– értékelte a negyedévet Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.
A cégvezető szerint az elmúlt egy év után világosan látszik, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még jó ideig velünk maradnak, és megváltoztatják az európai energiaszektor kilátásait. A Mol integrált, válságálló üzleti modellje viszont jól vizsgázott, mert a kihívásokkal teli időszakban, a szabályozási környezet negatív hatásai ellenére is sikeres tudott maradni. Ez nemcsak azt tette lehetővé, hogy további erőfeszítéseket tegyenek az energiaellátás diverzifikációjáért, hanem azt is, hogy folytassák a transzformációs projektjeik megvalósítását – húzta alá Hernádi Zsolt.
