Az elmúlt egy hónapban sokat lehetett hallani egy új adónemről, ami a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei után fizetendő. Július 1-je után minden kamatjövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási (szocho) terhel, az állampapírokból és az ingatlanalapokból származó kamatjövedelmeket kivéve.

Ám több lehetőség is kínálkozik azok számára, akik szeretnének mentesülni a 13 százalékos adó megfizetése alól. Az elmúlt hetekben – főleg a szochorendelet bevezetése óta – tovább fokozódott az érdeklődés a tartós befektetési számlák (tbsz) iránt, ami nem ok nélküli, ugyanis az ezeken elhelyezett befektetések mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól.

 

Szeretnék megosztani néhány gondolatot a tartós befektetési számláról. A jelenlegi rendkívül magas rövid állampapírpiaci kamatok miatt sokan elvetik a hosszabb futamidejű befektetések gondolatát, figyelmen kívül hagyva azt a szempontot, hogy a gazdaságélénkítési törekvések miatt előbb-utóbb várható jegybanki alapkamat-csökkentéssel párhuzamosan a rövid távon vonzó befektetések ideje lejár, és akkor ismét a reálhozam termelése lesz a cél.

 Ezért érdemes lehet visszatérni a hosszabb távú stratégiákhoz.

A befektetések nyereségessé válásának aránya 3-5 éven túl lesz elfogadható. Mindamellett, hogy például a befektetési alapok többségének ajánlott befektetési ideje is 3-5 év. Tehát nem vethetjük el a hosszú távú stratégiákat, amiket jól támogat a tbsz.

De mégis, hogyan lehet egy 5 éves konstrukcióval likvidebb stratégiát felépíteni?

A megoldás 5 éven túl valósul meg, ha az első 5 év mindegyikében nyitunk tbsz-t. Az 5. év végétől ugyanis minden évben kivételi lehetőség adódik az 5 évvel korábban nyitott tbsz-en elhelyezett megtakarításokból. Így ez egy lánctalpszerűen legördülő, évente likviditást biztosító stratégia, amellyel tetszőleges mértékű forráshoz juthat a befektető a tbsz meghosszabbításakor. Tehát akár az 5 év alatt megtermelt hozam „lefölözésére”, vagy szükség szerint nagyobb összeg kivételére is lehetősége nyílik. 

Így lesz 5 év után éves likviditásúvá a forrásadó megtartása mellett az 5 éves tbsz.

Ez a stratégia természetesen felépíthető már jelenleg rendelkezésre álló megtakarítás öt részre osztásával vagy az évente realizálódó megtakarítások elhelyezésével is. A meglévő megtakarítások öt részre osztásánál fontos szempont, hogy a fennmaradó, tbsz-en kívül lévő négyötöd, háromötöd, kétötöd, egyötöd részt milyen adókímélő eszközökbe fektessük. Erre jó megoldás az első 1-2 évben a jelenlegi állampapírpiaci lehetőségek kihasználása (dkj, államkötvény). Viszont várhatóan a 3-4. évre már nem ezek az instrumentumok nyújtanak megfelelő hozampotenciált. Ezért más „szochomentes” eszközökben (például ETF, certifikát, deviza) is érdemes lehet gondolkodni.