Állampapír: januárban bomba vételekkel bővülhet a kínálat, egész évben maradhat a szédületes forgalom - még a nagy amerikai bank elemzői is optimisták
A napokban tette közzé a jövő évre vonatkozó államadósság-finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), melyből kiderült, a kibocsátó jövőre még az ideinél is jelentősebb lakossági állampapír-keresletre számít: az ÁKK becslése szerint nettó 1000 milliárd forint értékben kelhetnek majd el lakossági papírok, de ez a szám egy 1300 milliárdos nettó kibocsátás és egy 300 milliárd forinttal csökkenő diszkontkincstárjegy-állomány különbözeteként jön ki, így brutális keresletet feltételez a lakosság részéről – az októberi kínálati átalakítás óta látott számokat tekintve ez aligha tűnik megugorhatatlan akadálynak. Az ÁKK által várt 1000 milliárdos összeg egyébként 158 milliárd forintos növekményt jelent az idei év végére várt összeghez mérten.
Nagy dobással állt elő az ÁKK, fel is pörgött a lakossági állampapírpiac
A lakossági állampapírpiac forgalma az idén, év közepére kicsit elvesztette a lendületét, a kötvényekkel elérhető hozamot ugyanis a befektetők minden bizonnyal kevesellték már ahhoz, hogy pénzük fialtatásának színhelyéül válasszák, látva, hogy a hazai részvénypiacon micsoda vagyonokat lehetett megkeresni az elmúlt években, illetve azt, hogy az infláció tartósan relatíve magasan maradt, így az állampapírokon elérhető reálhozam egyszerűen elégtelennek bizonyult számukra.
A heti forgalom egyre látványosabb visszaesését az ÁKK is észlelte, ezért október elsejével szinte teljes mértékben újrarajzolta a lakossági állampapírpiaci kínálatot, egyrészt, hogy növelje a forgalmat, másrészt, hogy a céljainak megfelelő irányba terelje a vevőket: a Covid utáni inflációs sokk során ugyanis brutális mértékben megszaladtak az államkincstár terhei, miután a befektetők hatalmas, több ezermilliárd forintos inflációkövető kamatozású PMÁP-állományon ültek. A hasonló váratlan helyzeteket megelőzendő, illetve azok költségvetési hatását csökkentendő a kibocsátó úgy döntött, hogy a változó kamatozású állampapírok felől a fix kötvények felé tereli a befektetőket, így mind a kibocsátó, mind a befektető pontosan tudja, hogy milyen számokkal kalkulálhat, ezzel minden fél megússza a(z ellenkező előjelű) meglepetéseket.
Az ÁKK ezt úgy érte el, hogy a fix kamatozású papírok hozamát jelentős mértékben megnövelte, a FixMÁP esetében 6,5-ről 7 százalékra, a MÁP Plusznál minden év kifizetését 75 bázisponttal, a korábbi sztárként kezelt változókét (BMÁP, PMÁP) pedig jócskán megvágta.
A stratégia pedig teljes sikert aratott a befektetők körében: október eleje óta
- a BMÁP a népszerűségi listák második helyéről a negyedikre szakadt,
- a MÁP Plusz a kanyarban előzve feljött a második helyre,
- a FixMÁP pedig bebetonozta elsőségét a lista élén.
Állampapír: az év végén sem lassít az idei bomba vétel, de a trónkövetelő is rohamosan közelít – a korábbi sztár lassan utolsó mentsvárát is elveszti
A FixMÁP népszerűsége megingathatatlan, de a MÁP Plusz térnyerését is nehéz lenne letagadni. A hazai lakossági állampapírpiac az év vége felé sem veszített vonzerejéből.
Hamarosan jöhetnek a devizás állampapírok, szinte borítékolható a brutális túlkereslet
Az ÁKK ugyanezen közléséből kiderült , a kibocsátó 2026-ban nettó 2541 milliárd forint értékben készül devizakibocsátásra, a devizakötvények azonban ebből mindössze 1482 milliárd forintnyit tesznek majd ki, szemben a tavalyi, 2107 milliárd forintos kibocsátással ugyanezen a soron. A jelentős súlycsökkenés elsősorban a SAFE hitel lehetséges felvételének tudható be, melyből 781 milliárd forinttal számol az ÁKK, de ezen források megérkezte körül egyelőre azért még vannak kérdőjelek. Az ÁKK pontos ütemtervet nem közölt a devizakötvény-kibocsátásról, annyit viszont Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója elárult, hogy az első fél évben kerülhet sor a tranzakcióra – az elmúlt évek trendjei alapján azonban elég erős lehet a befektetők gyanúja arról, hogy már januárban érkeznek a devizás papírok.
Az Államadósság Kezelő Központ ugyanis az idén három részletben teljesítette az éves devizakötvény-kibocsátási vállalását:
- januárban 2,5 milliárd eurót vont be a kötvénypiacról, négyszeres túljegyzés mellett,
- júniusban 4,0 milliárd dollár adósságot bocsátott ki, háromszoros túljegyzés mellett,
- júliusban pedig 5 milliárd kínai renminbi értékben bocsátott ki adósságot.
Az ÁKK egy évvel korábban még inkább januári fejsúllyal bocsátotta ki a devizakötvényeket, dollárban denominált papírokat 2024 első hónapjában, euróst két héttel később, jenben denominált kötvényt pedig szeptemberben dobott piacra. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ÁKK jó eséllyel jövőre is már januárban megkezdi majd a devizakötvények értékesítését.
A nemzetközi elemzők szeretik a magyar államkötvényeket
A Bloomberg friss értesülései szerint a Morgan Stanley elemzői azt tanácsolják a befektetőknek, hogy továbbra is long, azaz vételi oldalon legyenek jelen a magyar államkötvények piacán, és maradjanak semlegesek a forint kapcsán még a kedden belengetett, potenciális monetáris gyeplőlazítás ellenére is. A szakértők kiemelik, a kamatcsökkentések lehetséges érkezte felértékelődési hullámot indít majd meg a hazai államkötvények piacán, feltéve, hogy a forint nem fut zátonyra ez idő alatt. A Morgan Stanley szakértői szerint a lazítás akár még az áprilisi választások előtt megkezdődhet, fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az időzítést tekintve elég nagy szórást látni a piacon.
A befektetési bank szakértői az ötéves magyar államkötvény kapcsán a leginkább optimisták,
viszont kiemelik, hogy a potenciális kamatcsökkentések a választással karöltve jókora kilengéseket hozhatnak a forint árfolyamába, így érdemes óvatosan kezelni az ajánlásukat.
