Az AstraZeneca bevétele a második negyedévben 11,42 milliárd dollárt ért el, a nettó nyereség 1,82 milliárd dollár lett. A vállalat részvényenkénti alapon 59 centes nettó nyereséget jelentett, az egyszeri költségekkel korrigált eredmény részvényenként 1,08 dollár – derül ki az angol-svéd gyógyszergyártó jelentéséből.

Sodertalje,,Sweden,-,April,13,,2020:,Extrior,View,Of,The
Fotó: Shutterstock

Az első fél évben az összbevétel éves szinten 4 százalékkal, 22,3 milliárd dollárra ugrott, a koronavírus elleni gyógyszerek nélkül az árbevétel 16 százalékkal, a termékértékesítés pedig 15 százalékkal nőtt. A vállalat megerősítette a 2023-ra vonatkozó, változatlan árfolyamon számított előrejelzését, és a teljes bevétel egy számjegyű növekedésére számít. A cég vezérigazgatója, Pascal Soriot szerint 

a nem koronavírusra koncentráló készítmények két számjegyű növekedést értek el, nyolc gyógyszer több mint 1 milliárd dollárt termelt az év első felében.

Az AstraZeneca a legnagyobb gyógyszergyártó Kínában, a világ második legnépesebb országa a tavalyi bevétel 13 százalékát adta, a második negyedévben pedig a Covid-gyógyszerek nélkül számítva a kínai értékesítés 7 százalékkal nőtt, vagyis már a negyedik egymást követő negyedévben nőtt. A vártnál jobb számokra a cég árfolyama is jól reagált, ma több mint 3 százalékot erősödött.

 

Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, az AstraZeneca a hónap elején közzétette a Daiichi Sankyóval közösen fejlesztett datopotamab deruxtecan hatóanyagú rákgyógyszere harmadik vizsgálati fázisának első eredményeit. Ebben a fázisban nagy számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságosságát, mellékhatásait és hatásosságát. A kutatók arra jutottak, hogy a gyógyszer hosszabb ideig visszatartja a betegség súlyosbodását, mint a jelenlegi bevett kezelés, a docetaxel nevű kemoterápiás készítmény.

Már a jövőbeni világjárványok vakcinaszállításait is leboltolta az EU a Pfizerrel

Az Európai Bizottság több gyógyszeripari vállalattal, köztük a Pfizerrel is megegyezett, hogy egy jövőbeli globális egészségügyi vészhelyzet esetére évi 325 millió vakcina előállítására alkalmas szabad kapacitást tartalékoljanak. A szerződés nem érinti a korábban megkötött, Covid elleni oltásra vonatkozó megállapodásokat.