A befektetési alapok esetében az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője plusz 645 milliárd forintot mutat. Az egyes kategóriák esetében hatalmas mozgásokat tapasztaltak az alapkezelők, amit elsősorban az értékesítések megugrása magyaráz. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 7,9 százalékkal növekedett az év hatodik hónapjában. 

20191219 BudapestOTP Bankfiók.Fotó: Kállai Márton
20191219 Budapest
OTP Bankfiók.
Fotó: Kállai Márton
Bankbetétből ki, befektetési alapokba be – ez a szocho kiterjesztés egyik hatása. Fotó: Kállai Márton

A hónap végén a BAMOSZ tagok mindösszesen 11 351 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

A pénzpiaci alapokhoz 115 milliárd forintnyi tőke érkezett, ami a nettó eszközértékhez viszonyítva is igen nagy összeg. Ennek megfelelően összességében harmadával nőtt a kategória vagyona.

Reagáltak az alapkezelők a kormány befektetéseket érintő döntéseire

A BAMOSZ szerint kontraproduktív a szabályozói beavatkozás, ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeiket elküldték a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak.

A kötvényalapokhoz is érkezett friss tőke, amely első látásra csak 22,3 milliárdnyi, ez azonban a korábbi hónapokhoz viszonyítva kevésnek tűnik és magyarázatra szorul. A rövid futamidejű és a szabad futamidejű kötvényalapok közül – befektetési politikájuk módosításával – több is kategóriát váltott a hónap folyamán, így azok már máshol szerepelnek a statisztikában. Annak ellenére, hogy a valóságban ömlött az alapokhoz a friss tőke, a kategóriaváltások miatt a rövid futamidejű kötvényalapok összvagyona 47 milliárd forinttal csökkent. A hosszú futamidejű kötvényalapok esetében a tőkebeáramlás 54,7 milliárd forint volt a hónap folyamán, míg a szabad futamidejű kötvényalapokhoz 14,6 milliárd érkezett. A hozamok is hozzájárultak a vagyonnövekedéshez, de így is csak 2,4 szászalékos növekedést tud felmutatni a legnagyobb vagyonú kategória a hónap során.

A vegyes alapoktól 21,2 milliárdnyi tőke távozott, azonban a hozamok kedvezően alakultak, így a kategória vagyona 0,9 százalékkal növekedni tudott a hónap során. Ezúttal az óvatos vegyes alapokhoz 3,1 milliárd friss tőke érkezett, míg a másik két alkategóriánál tőkekiáramlást tapasztaltak az alapkezelők. A kiegyensúlyozott vegyes alapoktól 3,7 milliárd távozott, míg a dinamikus alapoktól 20,6 milliárdnyi.

A részvényalapoknál kisebb tőkebeáramlás történt az elmúlt hónapban, ennek nagysága 2,1 milliárd forint. Az árfolyamok viszont kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona 4,5 százalékkal növekedett.

Pénzpiaci alapok állományváltozása
 

A tőkevédett alapok vagyona egy új alap indulásának, illetve az említett kategória váltásoknak köszönhetően jelentősen, több, mint 400 milliárddal nőtt.

Az abszolút hozamú alapok vagyona szintén nőtt, 44,1 milliárd forintos értékben. A hozamok is pozitívan alakultak, így 6,2 százalékos növekedés jelentkezett a kategória vagyonában a hónap során, ami ezáltal  már stabilan ezermilliárd felé került.

A származtatott alapok vagyona is gyarapodott ebben a hónapban, 15,7 milliárdos értékben, ami a kategória relatíve kis mérete miatt jelentős, plusz 62 százalékos növekedést idézett elő.

Az ingatlanalapok esetében 27,3 milliárdnyi tőke érkezett a hónap során. A hozamokra az ingatlanalapoknál természetesen most is lehetett számítani. Végül a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 2,5 százalékkal lett több a második legnagyobb kategóriánál.

Az árupiaci alapok esetében mindössze 0,4 milliárdnyi tőke távozását láthatjuk. A hozamok azonban kedvezően alakultak, így a vagyonváltozás plusz 3 százalék lett.

Megtakarítások – újragondolva

Július 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amely alapján a ideje alatt a hazai lakosság személyi jövedelemadóra kötelezett kamatjövedelmei után a meglévő kamatadó mellé szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni. A májusban bejelentett intézkedéscsomag célja a lakossági és intézményi befektetők körében az állampapír-vásárlás stimulálása, ezáltal az államadósság finanszírozásába a hazai megtakarítások nagyobb arányú bevonása.