Reagált a hazai befektetési piacot, különösen a befektetési alapokat érintő, múlt héten bejelentett kormányzati lépésekre a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ). A magyar alapkezelőket tömörítő szövetség szerdai közleménye szerint május 31-én több olyan kormányrendelet jelent meg, amelyek lényeges kihatással lehetnek a magyar megtakarítási piacra, és annak részeként a hazai befektetési alapok működésére.
A BAMOSZ érti és támogatja a kormány azon törekvését, hogy erősíteni szeretné a magyar államadósság hazai megtakarítások révén történő finanszírozását, ebben a hazai alapkezelők az eddigiekben is partnerek voltak, és a jövőben is partneri együttműködésre törekednek, mivel ez közös nemzetgazdasági érdek – írják. Véleményeltérés áll fenn ugyanakkor a szabályozó által ezen cél eléréséhez választott eszköztár szakmai megítélését illetően. Tekintettel arra, hogy a rendeletek bevezetését előzetes szakmai egyeztetés nem előzte meg, ezzel kapcsolatos észrevételeiket a BAMOSZ eljuttatta a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak.
A hazai alapkezelők az általuk kezelt portfóliókban több mint 4 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír-befektetést tartanak, ezen belül közel 2500 milliárd forintnyit befektetési alapokban.
A befektetési alapok meghatározó részét képezik a lakossági megtakarításoknak, sikerük elsődlegesen annak köszönhető, hogy az alapkezelők mindig a befektetők érdekében jártak és járnak el, elsődleges céljuk a minél magasabb hozam biztosítása, és eszerint alakítják ki az alapok befektetési politikáját és portfólióját. Az alapok működését egységes európai szabályrendszer keretezi, piacuk a leginkább nyitottnak tekinthető a pénzügyi szolgáltatások terén.
Véleményünk szerint minden olyan tagállami szabályozói beavatkozás, amely nincs összhangban ezekkel a külső feltételekkel, kontraproduktív, akár már egy-két éven belül is veszélyeztetheti az eredetileg kitűzött célok elérését. Bízunk benne, hogy az ennek kapcsán megfogalmazott szakmai észrevételeinket a szabályozó is megfontolja, és a közös munka révén lehetőség lesz a minden méltányos szempontot kielégítő megoldás kialakítására
– hangsúlyozza az alapkezelői szövetség közleménye.
Miről döntött a kormány?
A május végén kihirdetett kormányrendelet értelmében július elsejétől a kamatjövedelmek után már nemcsak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is, ez alól csak az államkötvények és az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek mentesülnek, ami pedig hatalmas lökést adhat az állampapírpiacnak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondása szerint az alapkezelők részéről 500 milliárd forintos állampapír-keresletet generálhatnak a kormány intézkedései, köztük az a korábban hozott kormányzati döntés, amelynek értelmében az értékpapíralapok portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie 2023 júliusától.
Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mely megtakarításokra, illetve befektetésekre vonatkozik a szochofizetési kötelezettség, a tárca összefoglalta a rendelet főbb szabályait, amit külön cikkben mutattunk be.
