Az elmúlt években jó néhány változás történt a befektetések piacán idehaza, például 2019-től a MÁP+, majd 2021-től a lakossági, inflációkövető papírok szívhattak el megtakarításokat más befektetési formáktól. A nemrég meghozott intézkedések növelik az állampapírok keresletét a lakosság, a bankok és a befektetési alapok részéről, vagyis az állampapírok révén elérhető kamatjövedelem nagyobb arányban kerül a hazai magánszemélyekhez, intézményekhez. A magánemberek esetén a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettsége nagy változást jelent, amellyel átalakulhat a lakossági megtakarítások szerkezete azáltal, hogy a kereslet eltolódik az állampapírok javára.
A jelenlegi inflációs és kamatkilátások alapján rövid távon nagyon nehéz versenyezni az inflációkövető papírokkal, hiszen egy ahhoz hasonló hozamhoz jelentősen magasabb kockázatvállalás társulna – ami nem feltétlenül jellemző a hazai lakosságra. Az állampapírkamatok leszorításában az ezeket kibocsátó állam nagyon is érdekelt, hiszen a kamatkiadások csökkentésével jelentősen javítható a költségvetési egyensúly, általában pedig az államháztartás manőverezési képessége. További érdekes szempontot jelenthet, hogy a lakosságnak 6600 milliárd forint értékben van készpénze és 14 200 milliárd forint értékben lekötetlen bankbetéte – míg előbbire semennyi, utóbbira is csak minimális kamatot kap. A jelenlegi inflációs környezetben így az előbb említett megtakarítások értéke folyamatosan erodálódik. Az állampapírok népszerűsítésének esetleges célja lehet ezen források bevonzása is.
A napokon belül bevezetendő szochomódosítás miatt több megtakarítási forma kerül hátrányba az állampapírokkal szemben: a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokba áramló befektetéseknél egyértelmű csökkenés várható, emellett a szabályozás a kötvény- és kötvénytúlsúlyos alapok keresletére is kedvezőtlen hatást gyakorolhat. A változás azon befektetők körét is érinti, akik az adózási szempontokat elsődlegesnek tekintik.
Néhány „kibúvót” a tartós befektetési számla (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) jelenthet, amely a megtakarítót a szocho alól is mentesíti.
Emellett az ingatlanalapok, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások is kívül maradtak a mostani szabályozáson, amit érdemes megfontolni a befektetési döntések meghozatalakor.
Az energiaárak emelkedése és a keresleti-kínálati egyensúlytalanságok következtében magasra szökő időszaka több tényező miatt is a végéhez közeledik. Ennek a magyar befektetők szempontjából az adja a jelentőségét, hogy normalizálódik a hozamkörnyezet, ami lehetőséget ad arra is, hogy javuljanak a hozam/kockázati profilok, ezzel lehetőséget biztosítva hosszabb távon magasabb hozamok elérésére.
Pénzügyi megtakarításra szükség van – ez napjainkban alapvető, hiszen ez biztosít védelmet a váratlan helyzetekkel szemben, a céljainkat erre építkezve tudjuk megvalósítani. Ha már van megtakarításunk, a fő kérdés mindig az, hogy hová szeretnénk eljutni általa, milyen rövid vagy éppen hosszú távú tervünk megvalósítására szeretnénk felhasználni a pénzünket.
Ebből már kalkulálható, modellezhető, hogy a meglévő jövedelmünk mellett milyen hozamra van szükségünk a megtakarításainknál ahhoz, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani. Ebből következik az is, hogy milyen típusú befektetéseket érdemes választanunk. Ha már látjuk a lehetőségeinket, azt is el kell döntenünk, hogy milyen mértékű kockázatot vagyunk hajlandók vállalni a magasabb hozamért.
Az állampapír valószínűleg sok lakossági portfólióban helyet talál magának a következő időszakban – de nem az egyetlen befektetési forma, amivel érdemes számolnunk.
A befektetési, megtakarítási döntéseknél gyakran találkozunk a szakirodalomban satisfice-nak nevezett jelenséggel (magyarul talán az első elfogadható megoldásként írhatnánk le), aminek jelentős a szakirodalma a viselkedési pénzügyek világában. Ez azt a jelenséget tükrözi, amikor a befektető az aktuális pénzügyi eszközeihez képest talál egy magasabb várható hozammal kecsegtető eszközt, de nem járja körbe, nem vizsgálja meg, hogy az valóban szinkronban van-e a céljaival. Mert lehet, hogy egyszerűen nincs is tudomása arról, hogy vannak számára testhezállóbb pénzügyi eszközök.
Mindezen szempontok alapján érdemes professzionális tanácsadó segítségével átgondolnunk a befektetéseinket, és egy olyan kiegyensúlyozott portfólió kialakítására törekednünk, ami egyszerre kezeli a kockázatokat, miközben biztosítja az igényeinknek megfelelő hozamot. Erre az MBH Bank fiókhálózatában nyújtunk rendszeres lehetőséget a felkészült, naprakész szakértőink révén.
