A jegybanki kamatemelések következtében magasba szökő kötvényhozamok mellett nem volt nehéz két számjegyű hozamokat elérni a hazai kötvényalapokkal az idén, ám az Európai Unión belül messze legmagasabb magyar inflációt csupán egy-két ilyen alacsonyabb kockázatú termékkel lehetett megverni az első nyolc hónap során.
Júliusban éves alapon 17,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ezt meghaladó reálhozamot a 16, forintban jegyzett, hazai hosszú kötvényalap közül csupán kettő szállított augusztus végéig.
Az abszolút győztes az OTP Maxima B sorozatú alapja, amely idén 18,5 százalékos hozamot tud felmutatni.
A hosszú kötvényalap a hosszú, azaz éven túli lejáratú magyar kötvényeket tartalmazó Index (MAX-index) hozamával kíván versenyezni. Idén eddig láthatóan sikerrel, a referenciakosár értéke 15,9 százalékot emelkedett az év indulása óta. A 71 milliárd forint vagyonnal rendelkező alap eszközeinek 36 százalékát állampapírban, 12 százalékát kincstárjegyekben tartja, de az egyéb kötvények is jelentős, 22,7 százalékos arányt képviselnek. A befektetési jegyek további csaknem negyede betétekben áll.
Az OTP vezető termékének hozamától fél százalékponttal marad el a Raiffeisen Alap Q sorozata, amely az előbbi mellett a másik olyan a termékkategórián belül, amely a hivatalos inflációt meghaladó hozamot ért el. Ezt túlnyomó részben egy éven túli hátralévő futamidejű magyar állampapírokba, MNB-kötvényekbe, kisebb részben pedig vállalati kötvényekbe fektetve érte el az alap, amely a 4-5 éves futamidejű magyar hozamát szeretné felülmúlni.
A harmadik legjobban teljesítő, ugyancsak az osztrák bankház által kezelt A sorozatú Kötvény Alap teljesítménye – a költségek nélkül – viszont már 30 bázisponttal elmarad a KSH aktuális inflációs értékétől.
A hosszú kötvényalapok átlagosan közel 15,5 százalékos hozamot tudnak felmutatni, idei teljesítményük között viszonylag nagy a szórás. A sor végén kullogó MKB Állampapír Alapja csak 11,7 százalékot hozott eddig a konyhára.
Ezt a szintet több rövid kötvényalap is lazán megugrotta, az utóbbi kategóriában – 16 termék közül – az MBH Alapkezelő által forgalmazott Budapest Állampapír két sorozata kínálta a legbőkezűbb hozamot. Az I sorozat 14,1, az A jelű sorozat pedig 13,5 százalékot hozott augusztus végéig a befektetőknek.
Az OTP ebben a kategóriában is versenyképes, az Optima B sorozata 12,8 százalékos hozammal a harmadik az egy évnél rövidebb lejáratú papírokból építkező portfóliók között. A leggyengébben muzsikáló hazai rövid kötvényalap az Eurizon Start 2 Részalap az év indulásától mért 9,6 százalékos hozammal.
A néhány tucat hazai kötvényalapba július végéig 606 milliárd forint friss tőke érkezett a BAMOSZ legfrissebb adatai szerint, ez 55 százaléka a kötvényalapokba fektetett 1094 milliárd forintnak, és éppen harmada a magyar alapkezelőknél idén lekötött összes új megtakarításnak.
Ezen belül is főként a rövid futamidejű kötvényekből építkező termékek a népszerűek. A hazai rövid kötvényalapok ugyanis 418 milliárd forint friss tőkét szívtak fel az idei első hét hónap során, míg hosszú kötvényalapokból ennek alig negyedét, kereken 100 milliárdos tételt értékesítettek a forgalmazók. A szabad futamidejű forintos kötvényalapokba pedig további 87 milliárd forintot helyeztek a megtakarítók.
Tetemes tételről van tehát szó, nem véletlen, hogy az állam is szeretné ezeket a forrásokat az államadósság finanszírozására átcsatornázni. A július elsejétől hatályos új szabályozás értelmében az alapkezelői költségeken és a 15 százalékos kamatadón túl júliustól a 13 százalékos szochót is meg kell fizetni – az ingatlanalapok kivételével – a legtöbb befektetési jegy hozama után, ami a kötvényalapok népszerűségét is erősen csökkentheti a jövőben.
