Intézkedett a kormány, megindultak a magyar megtakarítások az állampapírokba, a külföldiek kiszállnak

A kormány ösztönözni és segíteni akarja a lakossági szereplőket abban, hogy megtakarításaik az infláció közepette is megőrizhessék értéküket. A lakossági folyószámlákon található több mint 7 ezermilliárd forintnyi le nem kötött pénzeszköz a jelenlegi inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonosoknak. A kormány ezért úgy döntött, hogy egy négy elemből álló intézkedéscsomagot vezet be, amelynek hatására csökkennek az állam kamatkiadásai, és javul az önfinanszírozási képessége, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.

A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.

1. A lakossági szereplőket érintően a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egyéves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet-kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják.
2. 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó-fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.
3. Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofitadó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.
4. A befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében azt írta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az intézkedések bevezetése óta már látványos az eredmény az állampapírpiacon, illetve a megtakarítási piacon. Azt írták, hogy 

A befektetési alapok esetén előírt szabályok módosításával jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően 

A befektetési alapok egyetlen hónap alatt, júniusban közel 320 milliárd forinttal növelték az állampapír-állományukat. Eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, aminek eredőjeként kijelenthetjük, hogy az önfinanszírozás erősödött.

Az intézkedések bevezetése előtt a legjelentősebb befektetési alap kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részaránya – a magas betétállomány miatt – mindössze 45 százalék körül alakult, ez az arány döntően a jelentős állampapír-vásárlásoknak köszönhetően 60 százalék közelébe emelkedett.

A jelentős állampapírportfólió-bővülés nemcsak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplők esetén is. 

Emellett az utolsó „szochomentes” hónapban jelentősen, több mint 325 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát is.

Összességében elmondható, hogy az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni. Emellett a kormányzati intézkedések hozzájárulnak, hogy a lakossági szereplők egyre tudatosabban hoznak döntéseket a megtakarításaikat illetően, hiszen magas hozamkörnyezetben a magasabb kamatozású eszközök felé fordultak.